Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
78 kapcsolatok: Afrika, Aligátorfélék, Antilop, Australopithecus, Óriáslajhár, Balti-tenger, Bering-földhíd, Borophagus, Caviomorpha, Chalicotherium, Charles Lyell, Csörgőkígyók, Csendes-óceán, Diprotodon optatum, Egyenlítő, El Niño, Elefántfélék, Ember, Erszényesfarkas, Erszényesnyestfélék, Európa, Földközi-tenger, Főemlősök, Gibraltári-szoros, Glyptodon, Gomphotherium, Gyilokmadarak, Hiénafélék, Idő (földtörténet), India, Kacsacsőrű emlős, Kardfogú macskaformák, Kárpát-medence, Kína, Kengurufélék, Kilencöves tatu, Kréta (időszak), Krokodilok, Kutyafélék, Lófélék, Litopterna, Macraucheniidae, Madtsoiidae, Magyarország, Masztodonfélék, Mérgeskígyó, Menyétfélék, Merycoidodon, Messinai sókrízis, Miocén, ..., Nagy amerikai faunacsere, Neogén, Norvégia, Notoungulata, Oposszumok, Ormányos medve, Orrszarvúfélék, Panama-földszoros, Patások, Pleisztocén, Rágcsálók, Rövidfejű medve, Stegodontidae, Svédország, Szarvasfélék, Szarvasmarha, Szirtiborzfélék, Tajga, Tapírfélék, Tethys-óceán, Teve, Thylacoleo, Titanis, Toxodontidae, Tundra, Villányium, Vombat, Zsiráf. Bővíteni index (28 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Pliocén és Afrika · Többet látni »
Aligátorfélék
Az aligátorfélék (Alligatoridae) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába és a krokodilok (Crocodilia) rendjébe tartozó család.
Új!!: Pliocén és Aligátorfélék · Többet látni »
Antilop
Az antilop a kérődzők (Ruminantia) csoportjába tartozó egyes fajok köznapi általános megnevezése.
Új!!: Pliocén és Antilop · Többet látni »
Australopithecus
Az Australopithecina az emberfélék (Hominidae) családján belül a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportja, amelyhez az Australopithecus és a Paranthropus nemek tartoznak, míg a velük rokon másik csoportot az ember (Homo) neme alkotja.
Új!!: Pliocén és Australopithecus · Többet látni »
Óriáslajhár
Az óriáslajhár (Megatherium americanum) egyike volt a pleisztocén kori Amerika leghatalmasabb emlőseinek.
Új!!: Pliocén és Óriáslajhár · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Pliocén és Balti-tenger · Többet látni »
Bering-földhíd
A Bering-földhíd kiterjedése a Würm-glaciális idején, amikor a tengerszint kb. 120 méterrel csökkent A Bering-földhíd vagy Beringia Alaszkát és Kelet-Szibériát (Csukcsföldet) kötötte össze egyes jégkorszakokban, amikor a világtenger szintjének csökkenése miatt a Bering-szorosban lévő víz visszahúzódott.
Új!!: Pliocén és Bering-földhíd · Többet látni »
Borophagus
A Borophagus (jelentése "mohó evő") a kutyafélék egy fosszilis neme, amely Észak-Amerikában élt a középső miocéntől a pliocén végéig (12-2,5 millió évvel ezelőtt).
Új!!: Pliocén és Borophagus · Többet látni »
Caviomorpha
A Caviomorpha az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó részalrend.
Új!!: Pliocén és Caviomorpha · Többet látni »
Chalicotherium
A Chalicotherium az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Chalicotheriidae családjába tartozó nem.
Új!!: Pliocén és Chalicotherium · Többet látni »
Charles Lyell
Sir Charles Lyell (Skócia, Kinnordy, 1797. november 14. – London, 1875. február 22.) a 19. századi geológia legnagyobb alakja, a darwini evolúcióelmélet inspirátora.
Új!!: Pliocén és Charles Lyell · Többet látni »
Csörgőkígyók
A csörgőkígyók (Crotalus) a gödörkésarcú viperák alcsaládjába (Crotalinae) tartozó nem.
Új!!: Pliocén és Csörgőkígyók · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Pliocén és Csendes-óceán · Többet látni »
Diprotodon optatum
Diprotodon koponya közelről A Diprotodon optatum volt a Földön valaha élt legnagyobb ismert erszényes.
Új!!: Pliocén és Diprotodon optatum · Többet látni »
Egyenlítő
Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.
Új!!: Pliocén és Egyenlítő · Többet látni »
El Niño
Az El Niño hatása San Diego partjainál Az El Niño (magyaros ejtése: –; a spanyol El Niño, IPA:, „a fiúgyermek” szóból, mely itt a gyermek Jézusra, a karácsonyra utal) a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásaival áll összefüggésben.
Új!!: Pliocén és El Niño · Többet látni »
Elefántfélék
Ázsiai elefánt Afrikai elefánt Az elefántfélék (Elephantidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe és az Elephantoidea öregcsaládjába tartozó család.
Új!!: Pliocén és Elefántfélék · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Pliocén és Ember · Többet látni »
Erszényesfarkas
Washingtoni Állatkertben (1902) Az utolsó ismert „tasmán tigris”, Benjamin, a hobarti állatkertben, 1933-ban Erszényesfarkas csontváz és modell a londoni Grant Museum of Zoology-ban Az erszényesfarkas vagy tasmán tigris (Thylacinus cynocephalus) egykor Új-Guineában, Ausztráliában és Tasmaniában (a valamikori Szahul-földön) élt erszényes ragadozó, az erszényesfarkas-félék családjának egyetlen recens faja volt.
Új!!: Pliocén és Erszényesfarkas · Többet látni »
Erszényesnyestfélék
Az erszényesnyestfélék (Dasyuridae) az erszényesek közé tartozó erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) rendjének egy családja.
Új!!: Pliocén és Erszényesnyestfélék · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Pliocén és Európa · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Pliocén és Földközi-tenger · Többet látni »
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Új!!: Pliocén és Főemlősök · Többet látni »
Gibraltári-szoros
A Gibraltári-szoros (arabul جبل طارق, spanyolul Estrecho de Gibraltar) az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszoros.
Új!!: Pliocén és Gibraltári-szoros · Többet látni »
Glyptodon
A glyptodon vagy glyptodont, egy óriási tatu, a pleisztocén során Amerikában élt növényevő páncélos emlősök neme, amelyhez több faj is tartozott (például Glyptodon clavipes).
Új!!: Pliocén és Glyptodon · Többet látni »
Gomphotherium
A Gomphotherium (magyarul: „hegesztett szőrny”) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a Gomphotheriidae családjába tartozó fosszilis nem.
Új!!: Pliocén és Gomphotherium · Többet látni »
Gyilokmadarak
A gyilokmadarak (Phorusrhacidae) a madarak (Aves) osztályába és kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe tartozó fosszilis család.
Új!!: Pliocén és Gyilokmadarak · Többet látni »
Hiénafélék
A hiénafélék (Hyaenidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja; összesen négy fajjal.
Új!!: Pliocén és Hiénafélék · Többet látni »
Idő (földtörténet)
Az idő (vagy éra) a földtörténeti időskálán az eonnál rövidebb földtörténeti egység, az eont tagolja részekre.
Új!!: Pliocén és Idő (földtörténet) · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Pliocén és India · Többet látni »
Kacsacsőrű emlős
A kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a kloákások (Monotremata) rendjébe és a kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchidae) családjába tartozó egyetlen élő faj.
Új!!: Pliocén és Kacsacsőrű emlős · Többet látni »
Kardfogú macskaformák
A kardfogú macskaformák (Machairodontinae) (köznapi nevükön: kardfogú tigrisek, azonban a tigrisek nem leszármazottai ezeknek, ezért az elnevezés félrevezető) a macskafélék egyik kihalt alcsaládját alkotják.
Új!!: Pliocén és Kardfogú macskaformák · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Pliocén és Kárpát-medence · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Pliocén és Kína · Többet látni »
Kengurufélék
Kenguru. 1789-es illusztráció a ''The Voyage of Governor Phillip to Botany Bay'' című műből A kengurufélék (Macropodidae), korábbi nevükön ugróerszényes-félék, az erszényesek (Marsupialia) közé tartozó Diprotodontia rend egy családja.
Új!!: Pliocén és Kengurufélék · Többet látni »
Kilencöves tatu
A kilencöves tatu (Dasypus novemcinctus) az emlősök (Mammalia) osztályának páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pliocén és Kilencöves tatu · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Pliocén és Kréta (időszak) · Többet látni »
Krokodilok
Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.
Új!!: Pliocén és Krokodilok · Többet látni »
Kutyafélék
Szürke farkas''(Canis lupus)'' Ázsiai vadkutya ''(Cuon alpinus)'' A kutyafélék (Canidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja.
Új!!: Pliocén és Kutyafélék · Többet látni »
Lófélék
A lófélék (Equidae) a páratlanujjú patások rendjének egy családja.
Új!!: Pliocén és Lófélék · Többet látni »
Litopterna
A Litopterna az emlősök (Mammalia) osztályának egyik fosszilis rendje.
Új!!: Pliocén és Litopterna · Többet látni »
Macraucheniidae
Borhyaena tuberata'' figyeli az újonnan ellett ''Theosodon garretorum'' borjút A Macraucheniidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a fosszilis Litopterna rendjébe tartozó család.
Új!!: Pliocén és Macraucheniidae · Többet látni »
Madtsoiidae
A Madtsoiidae a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó fosszilis kigyócsalád.
Új!!: Pliocén és Madtsoiidae · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Pliocén és Magyarország · Többet látni »
Masztodonfélék
A masztodonfélék (Mammutidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe tartozó fosszilis család.
Új!!: Pliocén és Masztodonfélék · Többet látni »
Mérgeskígyó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mérges kígyó.
Új!!: Pliocén és Mérgeskígyó · Többet látni »
Menyétfélék
Európai vidra ''(Lutra lutra)'' Méhészborz ''(Mellivora capensis)'' Amerikai borz ''(Taxidea taxus)'' Rozsomák ''(Gulo gulo)'' Taira ''(Eira barbara)'' Amerikai nyest ''(Martes americana)'' Európai nyérc ''(Mustela lutreola)'' Közönséges görény ''(Mustela putorius)'' Feketelábú görény ''(Mustela nigripes)'' Kis grizon ''(Galictis cuja)'' A menyétfélék (Mustelidae) az emlősök osztályának, a ragadozók rendjének és a kutyaalkatúak alrendjének egy családja.
Új!!: Pliocén és Menyétfélék · Többet látni »
Merycoidodon
A Merycoidodon (magyarul: „kérődző fogak”) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevealakúak (Tylopoda) alrendjébe és a fosszilis Merycoidodontidae családjába tartozó nem.
Új!!: Pliocén és Merycoidodon · Többet látni »
Messinai sókrízis
A Földközi-tenger medre A messinai sókrízis az ősi Földközi-tenger medencéjének kiszáradása a miocén kor végén, mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt.
Új!!: Pliocén és Messinai sókrízis · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Pliocén és Miocén · Többet látni »
Nagy amerikai faunacsere
A nagy amerikai faunacsere (angolul: Great American Faunal Interchange) alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során a két amerikai kontinens összekapcsolódása révén egyes észak-amerikai fajok megtelepültek Dél-Amerikában, egyes dél-amerikai fajok pedig Észak-Amerikában.
Új!!: Pliocén és Nagy amerikai faunacsere · Többet látni »
Neogén
Miocén kori ősemlős, a ''Deinotherium'' A neogén földtörténeti időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.
Új!!: Pliocén és Neogén · Többet látni »
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Pliocén és Norvégia · Többet látni »
Notoungulata
A Notoungulata az emlősök (Mammalia) osztályának egyik kihalt rendje, amely Dél-Amerika területén élt, a paleocén kortól a holocénig.
Új!!: Pliocén és Notoungulata · Többet látni »
Oposszumok
Az oposszumok (Didelphimorphia), más néven erszényespatkányok az emlősök (Mammalia) osztályának, azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának és az erszényesek (Marsupialia) alosztályágának oposszumalakúak rendjét, és az egyetlen abba tartozó családot, az oposszumfélék családját jelenti.
Új!!: Pliocén és Oposszumok · Többet látni »
Ormányos medve
Az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koati (Nasua nasua) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pliocén és Ormányos medve · Többet látni »
Orrszarvúfélék
Szélesszájú orrszarvú ''(Ceratotherium simum)'' Keskenyszájú orrszarvú ''(Diceros bicornis)'' Elasmotherium Teleoceras Gyapjas orrszarvú ''(Coelodonta antiquitatis)'' csontváza Az orrszarvúfélék vagy régies kifejezéssel rinocéroszok (Rhinocerotidae) öt ma élő nagy testű, afrikai vagy ázsiai páratlanujjú patás fajt tömörítő rendszertani család.
Új!!: Pliocén és Orrszarvúfélék · Többet látni »
Panama-földszoros
250px A Panama-földszoros (spanyolul:Tapón del Darién) egy nagy, érintetlen mocsaras–erdős terület, amely a közép-amerikai Panama Darién tartományát választja el a dél-amerikai Kolumbiától.
Új!!: Pliocén és Panama-földszoros · Többet látni »
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Új!!: Pliocén és Patások · Többet látni »
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Új!!: Pliocén és Pleisztocén · Többet látni »
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Új!!: Pliocén és Rágcsálók · Többet látni »
Rövidfejű medve
A rövidfejű medvék a medvefélék családjának egy mára kihalt, Amerikában élt nemét (Arctodus) alkották.
Új!!: Pliocén és Rövidfejű medve · Többet látni »
Stegodontidae
A Stegodontidae az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe és az Elephantoidea öregcsaládjába tartozó fosszilis család.
Új!!: Pliocén és Stegodontidae · Többet látni »
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Pliocén és Svédország · Többet látni »
Szarvasfélék
Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Pliocén és Szarvasfélék · Többet látni »
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pliocén és Szarvasmarha · Többet látni »
Szirtiborzfélék
Kelet-afrikai szirtiborz ''(Heterohyrax brucei)'' Fokföldi fakúszóborz ''(Dendrohyrax arboreus)'' A szirtiborzfélék (Procaviidae) az előpatások rendjének egyetlen élő családja.
Új!!: Pliocén és Szirtiborzfélék · Többet látni »
Tajga
A tajga földrajzi elhelyezkedése a tundra és sztyepp között A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális és észak-amerikai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő.
Új!!: Pliocén és Tajga · Többet látni »
Tapírfélék
A tapírfélék (Tapiridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Pliocén és Tapírfélék · Többet látni »
Tethys-óceán
A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.
Új!!: Pliocén és Tethys-óceán · Többet látni »
Teve
A teve (Camelus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Pliocén és Teve · Többet látni »
Thylacoleo
A Thylacoleo a húsevő erszényesek kihalt neme, amely Ausztráliában élt a késő pliocéntől a késő pleisztocénig (2 millió - 46 ezer évvel ezelőtt).
Új!!: Pliocén és Thylacoleo · Többet látni »
Titanis
A Titanis a madarak (Aves) osztályának kígyászdarualakúak (Cariamiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis gyilokmadarak (Phorusrhacidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pliocén és Titanis · Többet látni »
Toxodontidae
A Toxodontidae az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Toxodonta alrendjébe tartozó család.
Új!!: Pliocén és Toxodontidae · Többet látni »
Tundra
A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben).
Új!!: Pliocén és Tundra · Többet látni »
Villányium
A villányium a pliocén és pleisztocén fordulójának neve, a magyarországi faunára alapozott korszakolás része.
Új!!: Pliocén és Villányium · Többet látni »
Vombat
A vombat vagy más néven csupaszorrú vombat (Vombatus ursinus) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a vombatfélék (Vombatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pliocén és Vombat · Többet látni »
Zsiráf
A zsiráf (Giraffa camelopardalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pliocén és Zsiráf · Többet látni »
