Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király
Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király 9 közös dolog (a Uniópédia): Ausztriai Anna francia királyné, Bourbon-ház, Elzász, Francia–spanyol háború (1635–1659), Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne, Itália, XIV. Lajos francia király.
Ausztriai Anna francia királyné
Ausztriai Anna (született: Anna Mária Mauricia,; Valladolid, Spanyol Királyság, 1601. szeptember 22. – Párizs, Francia Királyság, 1666. január 20.), Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, aki XIII. Lajossal kötött házassága révén Franciaország és Navarra királynéja 1615-től hitvese 1643-as haláláig, majd az ország régense fia 1651-es nagykorúvá válásáig.
Ausztriai Anna francia királyné és Pireneusi béke · Ausztriai Anna francia királyné és XIII. Lajos francia király ·
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Bourbon-ház és Pireneusi béke · Bourbon-ház és XIII. Lajos francia király ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Elzász és Pireneusi béke · Elzász és XIII. Lajos francia király ·
Francia–spanyol háború (1635–1659)
Az 1635–1659-es francia–spanyol háború 1635-ben kezdődött, amikor Franciaország beavatkozott a harmincéves háborúba a spanyolok ellen harcoló hollandok szövetségeseként.
Francia–spanyol háború (1635–1659) és Pireneusi béke · Francia–spanyol háború (1635–1659) és XIII. Lajos francia király ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Pireneusi béke · Habsburg Birodalom és XIII. Lajos francia király ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Pireneusi béke · Harmincéves háború és XIII. Lajos francia király ·
Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne
Henri de La Tour d’Auvergne-Bouillon, Turenne várgrófja (Sedan, Ardennes megye, 1611. szeptember 11. – Sasbach, Badeni Őrgrófság, 1675. július 27.); hugenotta családból származó francia főnemes, Bouillon hercegének fia, Orániai Vilmos herceg unokája.
Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne és Pireneusi béke · Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne és XIII. Lajos francia király ·
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Itália és Pireneusi béke · Itália és XIII. Lajos francia király ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Pireneusi béke és XIV. Lajos francia király · XIII. Lajos francia király és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király
- Mi van a közös Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király
- Közötti hasonlóságok Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király
Összehasonlítását Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király
Pireneusi béke 73 kapcsolatokat, ugyanakkor XIII. Lajos francia király 96. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 5.33% = 9 / (73 + 96).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pireneusi béke és XIII. Lajos francia király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
