Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás 11 közös dolog (a Uniópédia): Hont vármegye, Járás, Kosd, Magyarország, Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, Nógrád vármegye, Nógrád-Hont vármegye, Pest vármegye, Vác, Váci járás, 1950-es megyerendezés.
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Hont vármegye és Szobi járás ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Járás és Szobi járás ·
Kosd
Kosd (szlovákul Košd) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Kosd és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Kosd és Szobi járás ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Magyarország és Szobi járás ·
Nógrád és Hont k.e.e. vármegye
Az 1923-as megyerendezés előtt: ''Nógrád vm.'' kék, ''Hont vm.'' zöld színnel jelölve Vármegyék, járások és városok 1936-ban: ''Nógrád és Hont k.e.e. vm.'' lila színnel jelölve Magyarország 1941 és 1944 között Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Nógrád vármegye és Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének az összevonásával jött létre az 1923.
Nógrád és Hont k.e.e. vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Nógrád és Hont k.e.e. vármegye és Szobi járás ·
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Nógrád vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Nógrád vármegye és Szobi járás ·
Nógrád-Hont vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád és Hont k.e.e. vármegye.
Nógrád-Hont vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Nógrád-Hont vármegye és Szobi járás ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Pest vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Pest vármegye és Szobi járás ·
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Vác · Szobi járás és Vác ·
Váci járás
A Váci járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Váci járás · Szobi járás és Váci járás ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · 1950-es megyerendezés és Szobi járás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás
- Mi van a közös Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás
- Közötti hasonlóságok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás
Összehasonlítását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125 kapcsolatokat, ugyanakkor Szobi járás 66. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 5.76% = 11 / (125 + 66).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szobi járás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
