Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás 11 közös dolog (a Uniópédia): Biai járás, Budakörnyéki járás, Budapest, Járás, Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Kisoroszi, Magyarország, Nagy-Budapest, Pomáz, Szentendre, Szentendrei járás.
Biai járás
A Biai járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Bia volt.
Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Biai járás és Pomázi járás ·
Budakörnyéki járás
A Budakörnyéki járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt.
Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Budakörnyéki járás és Pomázi járás ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Budapest és Pomázi járás ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Járás és Pomázi járás ·
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Pomázi járás ·
Kisoroszi
Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Kisoroszi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Kisoroszi és Pomázi járás ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Magyarország és Pomázi járás ·
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Nagy-Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Nagy-Budapest és Pomázi járás ·
Pomáz
Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomáz · Pomáz és Pomázi járás ·
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szentendre · Pomázi járás és Szentendre ·
Szentendrei járás
A Szentendrei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentendre.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szentendrei járás · Pomázi járás és Szentendrei járás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás
- Mi van a közös Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás
- Közötti hasonlóságok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás
Összehasonlítását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125 kapcsolatokat, ugyanakkor Pomázi járás 36. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 6.83% = 11 / (125 + 36).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
