Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Peking és Sanghaj

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Peking és Sanghaj

Peking vs. Sanghaj

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa. (IPA:, népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpu nevű kis mellékfolyójának két partján.

Közötti hasonlóságok Peking és Sanghaj

Peking és Sanghaj 71 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Új-Zéland, Ausztrália (ország), Észak-Korea, Belgium, Brazília, Budapest, Chile, Csing-dinasztia, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Egyiptom, Első világháború, Európa, Fülöp-szigetek, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hongkong, Indonézia, Izrael, Jangce, Japán, Japán Birodalom, Kanada, Kína, Kínai Köztársaság, ..., Kínai Kommunista Párt, Kuba, Kulturális forradalom, Kuomintang, London, Magyarország, Mandarin nyelv, Manila, Mao Ce-tung, Május 4., Második kínai–japán háború, Második világháború, Mexikó, Ming-dinasztia, Nagy-csatorna, Nanking, Németország, Nemzetközi fonetikai ábécé, New York, Olaszország, Oroszország, Pakisztán, Pinjin, Portugália, Románia, Spanyolország, Szingapúr, Szocialista realizmus, Szun Jat-szen, Szung-dinasztia, Tang-dinasztia, Törökország, Teng Hsziao-ping, Thaiföld, Versailles-i békeszerződés, Vietnám, 19. század, 1950-es évek, 1960-as évek, 1970-es évek, 20. század. Bővíteni index (41 több) »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Peking · Amerikai Egyesült Államok és Sanghaj · Többet látni »

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.

Argentína és Peking · Argentína és Sanghaj · Többet látni »

Új-Zéland

Nincs leírás.

Új-Zéland és Peking · Új-Zéland és Sanghaj · Többet látni »

Ausztrália (ország)

Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.

Ausztrália (ország) és Peking · Ausztrália (ország) és Sanghaj · Többet látni »

Észak-Korea

független kelet-ázsiai állam a Koreai-félsziget északi részén.

Észak-Korea és Peking · Észak-Korea és Sanghaj · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Belgium és Peking · Belgium és Sanghaj · Többet látni »

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Brazília és Peking · Brazília és Sanghaj · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Peking · Budapest és Sanghaj · Többet látni »

Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.

Chile és Peking · Chile és Sanghaj · Többet látni »

Csing-dinasztia

A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.

Csing-dinasztia és Peking · Csing-dinasztia és Sanghaj · Többet látni »

Dél-afrikai Köztársaság

A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található.

Dél-afrikai Köztársaság és Peking · Dél-afrikai Köztársaság és Sanghaj · Többet látni »

Dél-Korea

A ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén.

Dél-Korea és Peking · Dél-Korea és Sanghaj · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Peking · Egyesült Királyság és Sanghaj · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Egyiptom és Peking · Egyiptom és Sanghaj · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Peking · Első világháború és Sanghaj · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Peking · Európa és Sanghaj · Többet látni »

Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független állam Délkelet-Ázsiában.

Fülöp-szigetek és Peking · Fülöp-szigetek és Sanghaj · Többet látni »

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Finnország és Peking · Finnország és Sanghaj · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és Peking · Franciaország és Sanghaj · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Görögország és Peking · Görögország és Sanghaj · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Hollandia és Peking · Hollandia és Sanghaj · Többet látni »

Hongkong

Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263 szigetből álló városállam, bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik.

Hongkong és Peking · Hongkong és Sanghaj · Többet látni »

Indonézia

Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában.

Indonézia és Peking · Indonézia és Sanghaj · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Izrael és Peking · Izrael és Sanghaj · Többet látni »

Jangce

Jünnan tartományban. A folyó 180 fokos fordulatot vesz, délről északra A folyó (egyszerűsített kínai: 长江; tradicionális kínai: 長江; pinjin: Cháng Jiāng, magyar népszerű átírásban: Csang-csiang vagy Jangce-kiang) a leghosszabb folyó Ázsiában; a maga 6342 km-ével az Amazonas, a Nílus után a Föld 3.

Jangce és Peking · Jangce és Sanghaj · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Japán és Peking · Japán és Sanghaj · Többet látni »

Japán Birodalom

A (ismertebb nevén a Japán Birodalom vagy Japán Császárság) 1867.

Japán Birodalom és Peking · Japán Birodalom és Sanghaj · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Kanada és Peking · Kanada és Sanghaj · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Kína és Peking · Kína és Sanghaj · Többet látni »

Kínai Köztársaság

A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb.

Kínai Köztársaság és Peking · Kínai Köztársaság és Sanghaj · Többet látni »

Kínai Kommunista Párt

A Kínai Kommunista Párt (KKP) a Kínai Népköztársaság kormányzó pártja.

Kínai Kommunista Párt és Peking · Kínai Kommunista Párt és Sanghaj · Többet látni »

Kuba

Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos).

Kuba és Peking · Kuba és Sanghaj · Többet látni »

Kulturális forradalom

A kínai kulturális forradalom, teljes hivatalos nevén Nagy Proletár Kulturális Forradalom (kínai nyelven 无产阶级文化大革命, vagy röviden 文革, pinjin, hangsúlyjelekkel: wéngé) a kínai kommunista vezetésen belüli, által kezdeményezett hatalmi harc volt 1966 és 1976 között, ami a bürokrácia elleni harc jegyében elsősorban a Kínai Kommunista Párt addigi intézményei, szervezete, funkcionáriusai ellen irányult.

Kulturális forradalom és Peking · Kulturális forradalom és Sanghaj · Többet látni »

Kuomintang

A Kuomintang zászlója a nap 12 sugarával (a tradicionális kínai 12 órás napra emlékeztetve), amely a haladást szimbolizálja. A Kuomintang egy politikai párt a Kínai Köztársaságban (rövidítve KMT, klasszikus kínai: 中國國民黨, egyszerűsített kínai: 中国国民党, pinjin: Zhōngguó Guómíndǎng, népszerű magyar: Csungkuo Kuomintang).

Kuomintang és Peking · Kuomintang és Sanghaj · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

London és Peking · London és Sanghaj · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Peking · Magyarország és Sanghaj · Többet látni »

Mandarin nyelv

right A sztenderd mandarin nyelv Kína, Tajvan és Szingapúr hivatalos nyelve.

Mandarin nyelv és Peking · Mandarin nyelv és Sanghaj · Többet látni »

Manila

Manila (filippino nyelven: Lungsod ng Maynila) a Fülöp-szigetek fővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja.

Manila és Peking · Manila és Sanghaj · Többet látni »

Mao Ce-tung

Mao Ce-tung (Mao Zedong; pinjin hangsúlyjelekkel: Máo Zédōng; szoros magyaros átírásban helyesen Mao Cö-tung; egyszerűsített kínai: 毛泽东; hagyományos kínai: 毛澤東) (Kína, 1893. december 26. –, 1976. szeptember 9.) kínai forradalmár, politikus, költő, kommunista vezér, a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője annak megalapításától haláláig (1949–1976).

Mao Ce-tung és Peking · Mao Ce-tung és Sanghaj · Többet látni »

Május 4.

Névnapok: Flórián, Mónika + Amál, Amália, Amélia, Amilla, Antónia, Bulcsú, Elma, Florianna, Florin, Florina, Flóris, Fóris, Gotárd, Gothárd, Kocsárd, László, Pelágiusz, Szilvánusz.

Május 4. és Peking · Május 4. és Sanghaj · Többet látni »

Második kínai–japán háború

A második kínai–japán háború (1937. július 7. – 1945. szeptember 9.) egy katonai konfliktus volt a Kínai Köztársaság és a Japán Birodalom között.

Második kínai–japán háború és Peking · Második kínai–japán háború és Sanghaj · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Peking · Második világháború és Sanghaj · Többet látni »

Mexikó

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.

Mexikó és Peking · Mexikó és Sanghaj · Többet látni »

Ming-dinasztia

Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.

Ming-dinasztia és Peking · Ming-dinasztia és Sanghaj · Többet látni »

Nagy-csatorna

A Nagy-csatorna térképe A Nagy-csatorna (egyszerűsített írásjegyekkel: 大运河; hagyományos írásjegyekkel: 大運河; pinjin: Dà Yùnhé) csatornarendszer Kínában, amely a alsó folyásának rizstermő vidékeit köti össze az észak-kínai politikai centrumokkal, városától Pekingig.

Nagy-csatorna és Peking · Nagy-csatorna és Sanghaj · Többet látni »

Nanking

Nanking (– ún. népszerű magyar átírása Nancsing lenne, de hagyományossá vált magyar neve Nanking) Csiangszu tartomány fővárosa Kínában.

Nanking és Peking · Nanking és Sanghaj · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Németország és Peking · Németország és Sanghaj · Többet látni »

Nemzetközi fonetikai ábécé

Az IPA angol kiejtése IPA-jelekkel A nemzetközi fonetikai ábécé diagramos ábrázolása (2020) A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA;, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja.

Nemzetközi fonetikai ábécé és Peking · Nemzetközi fonetikai ábécé és Sanghaj · Többet látni »

New York

Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.

New York és Peking · New York és Sanghaj · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Olaszország és Peking · Olaszország és Sanghaj · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Oroszország és Peking · Oroszország és Sanghaj · Többet látni »

Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.

Pakisztán és Peking · Pakisztán és Sanghaj · Többet látni »

Pinjin

A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.

Peking és Pinjin · Pinjin és Sanghaj · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Peking és Portugália · Portugália és Sanghaj · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Peking és Románia · Románia és Sanghaj · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Peking és Spanyolország · Sanghaj és Spanyolország · Többet látni »

Szingapúr

Szingapúr, hivatalosan a Szingapúri Köztársaság, független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén.

Peking és Szingapúr · Sanghaj és Szingapúr · Többet látni »

Szocialista realizmus

Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.

Peking és Szocialista realizmus · Sanghaj és Szocialista realizmus · Többet látni »

Szun Jat-szen

Szun Jat-szen (kínai írással: 孫逸仙, angolos írásmóddal: Sun Yat-sen, mandarin olvasatban: Sun Yixian, népszerű magyar átírásban Szun Ji-hszien; Kínában ismertebb nevén Sun Zhongshan, 孫中山, Szun Csung-san; (1866. november 12. – 1925. március 12.) kínai forradalmár, köztársaságpárti politikus, az utókor értékelése szerint „a kínai forradalom atyja”, illetve a „kínai köztársaság atyja”.

Peking és Szun Jat-szen · Sanghaj és Szun Jat-szen · Többet látni »

Szung-dinasztia

Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház.

Peking és Szung-dinasztia · Sanghaj és Szung-dinasztia · Többet látni »

Tang-dinasztia

Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.

Peking és Tang-dinasztia · Sanghaj és Tang-dinasztia · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Peking és Törökország · Sanghaj és Törökország · Többet látni »

Teng Hsziao-ping

(egyszerűsített kínai: 邓小平; klasszikus kínai: 鄧小平;;, 1904. augusztus 22. – Peking, 1997. február 19.) kínai reformer kommunista politikus.

Peking és Teng Hsziao-ping · Sanghaj és Teng Hsziao-ping · Többet látni »

Thaiföld

Thaiföld vagy hivatalosan a Thaiföldi Királyság (thai: ราชอาณาจักรไทย) független alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten.

Peking és Thaiföld · Sanghaj és Thaiföld · Többet látni »

Versailles-i békeszerződés

A versailles-i békeszerződés aláírása egy korabeli filmhíradóban A versailles-i békeszerződés (avagy versailles-i békediktátum) volt az első világháborút Németország és az antanthatalmak valamint a szövetségeseik között lezáró egyezmény, mely az 1919 első felében lefolytatott párizsi tárgyalások eredményeképpen született meg.

Peking és Versailles-i békeszerződés · Sanghaj és Versailles-i békeszerződés · Többet látni »

Vietnám

Vietnám vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén.

Peking és Vietnám · Sanghaj és Vietnám · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Peking · 19. század és Sanghaj · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

1950-es évek és Peking · 1950-es évek és Sanghaj · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Peking · 1960-as évek és Sanghaj · Többet látni »

1970-es évek

Nincs leírás.

1970-es évek és Peking · 1970-es évek és Sanghaj · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Peking · 20. század és Sanghaj · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Peking és Sanghaj

Peking 367 kapcsolatokat, ugyanakkor Sanghaj 299. Ami közös bennük 71, a Jaccard index 10.66% = 71 / (367 + 299).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Peking és Sanghaj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »