Pekarifélék és Vízilófélék

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Pekarifélék és Vízilófélék

Pekarifélék vs. Vízilófélék

A pekarifélék (Tayassuidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja. koponyája egy londoni múzeumban A vízilófélék (Hippopotamidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó család.

Agyar (fog)

Mamutagyar térképpel díszítve Az agyar megnyúlt, folytonosan nővő fog, amely általában párban nő, és jól kiér a szájból.

Agyar (fog) és Pekarifélék · Agyar (fog) és Vízilófélék · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Pekarifélék · Állatok és Vízilófélék · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Család (rendszertan) és Pekarifélék · Család (rendszertan) és Vízilófélék · Többet látni »

Disznófélék

''Hyotherium major'' ''Kubanochoerus gigas'' Bojtosfülű disznó ''(Potamochoerus porcus'' Szavannai varacskosdisznó ''(Phacochoerus africanus)'' ''Nyanzachoerus khinzir'' ''Chleuastochoerus stehlini'' A disznófélék (Suidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egyik családja.

Disznófélék és Pekarifélék · Disznófélék és Vízilófélék · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Elevenszülő emlősök és Pekarifélék · Elevenszülő emlősök és Vízilófélék · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Emlősök és Pekarifélék · Emlősök és Vízilófélék · Többet látni »

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Eutheria és Pekarifélék · Eutheria és Vízilófélék · Többet látni »

Ferungulata

A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.

Ferungulata és Pekarifélék · Ferungulata és Vízilófélék · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Gerincesek és Pekarifélék · Gerincesek és Vízilófélék · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Gerinchúrosok és Pekarifélék · Gerinchúrosok és Vízilófélék · Többet látni »

Gyomor

A gyomor (latinul: ventriculus, görögül: gaster) a nyelőcső és a vékonybél között elhelyezkedő, izmos falú üreges szerv.

Gyomor és Pekarifélék · Gyomor és Vízilófélék · Többet látni »

Hímnem (biológia)

Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.

Hímnem (biológia) és Pekarifélék · Hímnem (biológia) és Vízilófélék · Többet látni »

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Laurasiatheria és Pekarifélék · Laurasiatheria és Vízilófélék · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Méhlepényesek és Pekarifélék · Méhlepényesek és Vízilófélék · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Miocén és Pekarifélék · Miocén és Vízilófélék · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Négylábúak és Pekarifélék · Négylábúak és Vízilófélék · Többet látni »

Patások

A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.

Patások és Pekarifélék · Patások és Vízilófélék · Többet látni »

Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.

Párosujjú patások és Pekarifélék · Párosujjú patások és Vízilófélék · Többet látni »

Recens élőlény

Recensnek, azaz jelenkorinak nevezünk minden olyan taxont, amely a földtörténeti holocénben, vagyis nagyjából az elmúlt tízezer évben létezett, vagy napjainkban is létezik.

Pekarifélék és Recens élőlény · Recens élőlény és Vízilófélék · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Pekarifélék és Rend (rendszertan) · Rend (rendszertan) és Vízilófélék · Többet látni »

Scrotifera

A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.

Pekarifélék és Scrotifera · Scrotifera és Vízilófélék · Többet látni »