Közötti hasonlóságok Partikula és Szófaj
Partikula és Szófaj 25 közös dolog (a Uniópédia): Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Főnév, Főnévi igenév, Francia nyelv, Határozószó, Igekötő, Indulatszó, Kötőszó, Módosítószó, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondatszó, Morfológia (nyelvészet), Névelő, Nyelv, Nyelvészet, Román nyelv, Számnév, Szófajváltás, Szintaxis (nyelvészet), Szláv nyelvek, Toldalék, Viszonyszó, Vonatkozó névmás.
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Partikula · Determináns (nyelvészet) és Szófaj ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Partikula · Elöljáró és Szófaj ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Partikula · Főnév és Szófaj ·
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Főnévi igenév és Partikula · Főnévi igenév és Szófaj ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Partikula · Francia nyelv és Szófaj ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Határozószó és Partikula · Határozószó és Szófaj ·
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Igekötő és Partikula · Igekötő és Szófaj ·
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Indulatszó és Partikula · Indulatszó és Szófaj ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Kötőszó és Partikula · Kötőszó és Szófaj ·
Módosítószó
A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.
Módosítószó és Partikula · Módosítószó és Szófaj ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Mondat (nyelvészet) és Partikula · Mondat (nyelvészet) és Szófaj ·
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Mondatrész és Partikula · Mondatrész és Szófaj ·
Mondatszó
A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.
Mondatszó és Partikula · Mondatszó és Szófaj ·
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Morfológia (nyelvészet) és Partikula · Morfológia (nyelvészet) és Szófaj ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Névelő és Partikula · Névelő és Szófaj ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Nyelv és Partikula · Nyelv és Szófaj ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Nyelvészet és Partikula · Nyelvészet és Szófaj ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Partikula és Román nyelv · Román nyelv és Szófaj ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Partikula és Számnév · Számnév és Szófaj ·
Szófajváltás
A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.
Partikula és Szófajváltás · Szófaj és Szófajváltás ·
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Partikula és Szintaxis (nyelvészet) · Szófaj és Szintaxis (nyelvészet) ·
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Partikula és Szláv nyelvek · Szófaj és Szláv nyelvek ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Partikula és Toldalék · Szófaj és Toldalék ·
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Partikula és Viszonyszó · Szófaj és Viszonyszó ·
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Partikula és Vonatkozó névmás · Szófaj és Vonatkozó névmás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Partikula és Szófaj
- Mi van a közös Partikula és Szófaj
- Közötti hasonlóságok Partikula és Szófaj
Összehasonlítását Partikula és Szófaj
Partikula 58 kapcsolatokat, ugyanakkor Szófaj 69. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 19.69% = 25 / (58 + 69).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Partikula és Szófaj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: