Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat)
Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat) 35 közös dolog (a Uniópédia): Ajse Hafsza szultána, Bagdad, Buda (történelmi település), Defterdár, Diván, Genova, Hatidzse szultána, Hárem, Hürrem szultána, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Lajos magyar király, II. Szelim oszmán szultán, III. Alexandrosz makedón király, Iszkender Cselebi, Isztambul, Jurisics Miklós, Konstantinápoly, Lodovico Gritti, Magyarország, Mahidevran hatun, Malkoçoğlu Bali bég, Musztafa oszmán herceg, Okan Yalabık, Oszmán Birodalom, Perzsák, Rodosz (sziget), Ruténia, ..., Szaloniki, Török nyelv, Törökország, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság). Bővíteni index (5 több) »
Ajse Hafsza szultána
Ayşe Hafsa szultána, oszmán-török átírásban: حفصہ سلطان; (1470-75 körül – 1534. március 19.) feltehetőleg krími tatár hercegnő, az első oszmán válide szultána 1520 és 1534 között.
Ajse Hafsza szultána és Pargali Ibrahim pasa · Ajse Hafsza szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és Pargali Ibrahim pasa · Bagdad és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Pargali Ibrahim pasa · Buda (történelmi település) és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Defterdár
A defterdár a török adószedők megnevezése, akik felelősek voltak az adólajstromok (defterek) összeállításáért.
Defterdár és Pargali Ibrahim pasa · Defterdár és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Diván
A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács.
Diván és Pargali Ibrahim pasa · Diván és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Genova és Pargali Ibrahim pasa · Genova és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Hatidzse szultána
Hatidzse szultána I. Szelim szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán nővére.
Hatidzse szultána és Pargali Ibrahim pasa · Hatidzse szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Hárem
A hárem arab szó (حريمharim), amely szent vagy tiltott helyet jelent, at WordReference.com amely csak a nők részére van fenntartva egy muszlim házban.
Hárem és Pargali Ibrahim pasa · Hárem és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Hürrem szultána
Hürrem szultána (oszmán-törökül: خرمسلطان), születési nevén Alexandra vagy Anasztázia Liszovszka, Európában Rokszolána, Roxa néven emlegettékLeslie P. Peirce,, Oxford University Press US, 1993,, pp.
Hürrem szultána és Pargali Ibrahim pasa · Hürrem szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és Pargali Ibrahim pasa · I. Ferdinánd magyar király és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és Pargali Ibrahim pasa · I. János magyar király és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
I. Szelim oszmán szultán
I.
I. Szelim oszmán szultán és Pargali Ibrahim pasa · I. Szelim oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Pargali Ibrahim pasa · I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
II. Lajos magyar király
II.
II. Lajos magyar király és Pargali Ibrahim pasa · II. Lajos magyar király és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
II. Szelim oszmán szultán
II.
II. Szelim oszmán szultán és Pargali Ibrahim pasa · II. Szelim oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
III. Alexandrosz makedón király és Pargali Ibrahim pasa · III. Alexandrosz makedón király és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Iszkender Cselebi
İskender Cselebi (török kiejtése:;? - 1535 március) egy régóta szolgáló defterdár (főkincstárnok) volt az Oszmán Birodalomban I. Szulejmán uralkodása alatt.
Iszkender Cselebi és Pargali Ibrahim pasa · Iszkender Cselebi és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Isztambul és Pargali Ibrahim pasa · Isztambul és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Jurisics Miklós
Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".
Jurisics Miklós és Pargali Ibrahim pasa · Jurisics Miklós és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Konstantinápoly és Pargali Ibrahim pasa · Konstantinápoly és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Lodovico Gritti
Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.
Lodovico Gritti és Pargali Ibrahim pasa · Lodovico Gritti és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Pargali Ibrahim pasa · Magyarország és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Mahidevran hatun
Gülbahar Mahidevran hatun (oszmán-törökül ماه دوران, más néven Gülbahar; Kaukázus, 1500 körül – Bursa, 1581. február 3.) I. Szulejmán oszmán szultán ágyasa, Musztafa hercegnek, a kivégzett trónörökösnek anyja.
Mahidevran hatun és Pargali Ibrahim pasa · Mahidevran hatun és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Malkoçoğlu Bali bég
Malkoçoğlu Bali bég, törökül: Yahyapaşazade Malkoçoğlu Bali Bey (1495–1555) oszmán katona, hadvezér, majd beglerbég I. Szulejmán szultán uralkodása idején.
Malkoçoğlu Bali bég és Pargali Ibrahim pasa · Malkoçoğlu Bali bég és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Musztafa oszmán herceg
Musztafa oszmán herceg (Manisa, 1515 – Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran hatun fia.
Musztafa oszmán herceg és Pargali Ibrahim pasa · Musztafa oszmán herceg és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Okan Yalabık
Okan Yalabık (Bigadiç, Törökország, 1978. december 13.) török színész, szinkronszínész.
Okan Yalabık és Pargali Ibrahim pasa · Okan Yalabık és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Oszmán Birodalom és Pargali Ibrahim pasa · Oszmán Birodalom és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Pargali Ibrahim pasa és Perzsák · Perzsák és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Pargali Ibrahim pasa és Rodosz (sziget) · Rodosz (sziget) és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Ruténia
Ruténia (Ruthenia) a Kijevi Rusz egyik középkori latin elnevezése voltМеркулов, В.
Pargali Ibrahim pasa és Ruténia · Ruténia és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Pargali Ibrahim pasa és Szaloniki · Szaloniki és Szulejmán (televíziós sorozat) ·
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Pargali Ibrahim pasa és Török nyelv · Szulejmán (televíziós sorozat) és Török nyelv ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Pargali Ibrahim pasa és Törökország · Szulejmán (televíziós sorozat) és Törökország ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Pargali Ibrahim pasa és Velencei Köztársaság · Szulejmán (televíziós sorozat) és Velencei Köztársaság ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Pargali Ibrahim pasa és Vezír (muszlim méltóság) · Szulejmán (televíziós sorozat) és Vezír (muszlim méltóság) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat)
- Mi van a közös Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat)
- Közötti hasonlóságok Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat)
Összehasonlítását Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat)
Pargali Ibrahim pasa 139 kapcsolatokat, ugyanakkor Szulejmán (televíziós sorozat) 286. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 8.24% = 35 / (139 + 286).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
