Közötti hasonlóságok Pamlény és Szászfa
Pamlény és Szászfa 31 közös dolog (a Uniópédia): Abaúj-Torna vármegye, Armalista, Beret, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Cserehát, Eger, Encs, Esperes, Fényes Elek, Gömör vármegye, Györffy György, Helvét hitvallás, I. Ferdinánd magyar király, II. József magyar király, Jobbágy, Kálvinizmus, Község, Keresztéte, Krasznokvajda, Magyarok, Második világháború, Népszámlálás, Pamlény, Rakaca-patak, Szandzsák, Szikszói járás, Török hódoltság, Vályi András, Zsáktelepülés, Zsellér, ..., 2613-as mellékút (Magyarország). Bővíteni index (1 több) »
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
Abaúj-Torna vármegye és Pamlény · Abaúj-Torna vármegye és Szászfa ·
Armalista
Az armalista a 16–19. századi kisnemesség egyik csoportja.
Armalista és Pamlény · Armalista és Szászfa ·
Beret
Beret község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Encsi járásában.
Beret és Pamlény · Beret és Szászfa ·
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Pamlény · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szászfa ·
Cserehát
A Cserehát az Északi-középhegység dombvidéki jellegű, erdős tája, amely a szlovák határtól délre, a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó háromszög alakú területet foglalja magában.
Cserehát és Pamlény · Cserehát és Szászfa ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Pamlény · Eger és Szászfa ·
Encs
Az encsi Munkás Szent József római katolikus templom Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járás központja.
Encs és Pamlény · Encs és Szászfa ·
Esperes
Az esperes papi, lelkészi tisztség a keresztény egyházszervezetben.
Esperes és Pamlény · Esperes és Szászfa ·
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Fényes Elek és Pamlény · Fényes Elek és Szászfa ·
Gömör vármegye
Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.
Gömör vármegye és Pamlény · Gömör vármegye és Szászfa ·
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Györffy György és Pamlény · Györffy György és Szászfa ·
Helvét hitvallás
Helvét hitvallás néven két hitvallási irata van a református egyháznak.
Helvét hitvallás és Pamlény · Helvét hitvallás és Szászfa ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és Pamlény · I. Ferdinánd magyar király és Szászfa ·
II. József magyar király
II.
II. József magyar király és Pamlény · II. József magyar király és Szászfa ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Jobbágy és Pamlény · Jobbágy és Szászfa ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Kálvinizmus és Pamlény · Kálvinizmus és Szászfa ·
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Község és Pamlény · Község és Szászfa ·
Keresztéte
Keresztéte törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Keresztéte és Pamlény · Keresztéte és Szászfa ·
Krasznokvajda
Krasznokvajda község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Krasznokvajda és Pamlény · Krasznokvajda és Szászfa ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Pamlény · Magyarok és Szászfa ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Pamlény · Második világháború és Szászfa ·
Népszámlálás
Népszámlálás Hollandiában 1925-ben A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó adatok gyűjtését jelenti.
Népszámlálás és Pamlény · Népszámlálás és Szászfa ·
Pamlény
Pamlény község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.
Pamlény és Pamlény · Pamlény és Szászfa ·
Rakaca-patak
A Rakaca-patak a Cserehátban ered, Büttös településen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban.
Pamlény és Rakaca-patak · Rakaca-patak és Szászfa ·
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Pamlény és Szandzsák · Szászfa és Szandzsák ·
Szikszói járás
A Szikszói járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Pamlény és Szikszói járás · Szászfa és Szikszói járás ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Pamlény és Török hódoltság · Szászfa és Török hódoltság ·
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Pamlény és Vályi András · Szászfa és Vályi András ·
Zsáktelepülés
Zsáktelepülésnek (vagy gyakrabban zsákfalunak) nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább közút (vagy vasút) nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma.
Pamlény és Zsáktelepülés · Szászfa és Zsáktelepülés ·
Zsellér
Felújított zsellérház Nagyrédén A zsellér (lat: házas zsellér: inquilinus, házatlan zsellér: subinquilinus) a késő középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban.
Pamlény és Zsellér · Szászfa és Zsellér ·
2613-as mellékút (Magyarország)
A 2613-as számú mellékút egy 27 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi részén, a Cserehát nyugati határvidékén.
2613-as mellékút (Magyarország) és Pamlény · 2613-as mellékút (Magyarország) és Szászfa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pamlény és Szászfa
- Mi van a közös Pamlény és Szászfa
- Közötti hasonlóságok Pamlény és Szászfa
Összehasonlítását Pamlény és Szászfa
Pamlény 69 kapcsolatokat, ugyanakkor Szászfa 54. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 25.20% = 31 / (69 + 54).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pamlény és Szászfa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: