Közötti hasonlóságok Palaeomerycidae és Szarvasfélék
Palaeomerycidae és Szarvasfélék 29 közös dolog (a Uniópédia): Állatok, Ázsia, Észak-Amerika, Család (rendszertan), Dél-Amerika, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Európa, Eutheria, Ferungulata, Fosszilis élőlény, Gerincesek, Gerinchúrosok, Incertae sedis, Kérődzők, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Négylábúak, Nem (rendszertan), Oligocén, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Pézsmaszarvasfélék, Pecora, Rend (rendszertan), Scrotifera, Spanyolország, Tülkösszarvúak.
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Állatok és Palaeomerycidae · Állatok és Szarvasfélék ·
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Ázsia és Palaeomerycidae · Ázsia és Szarvasfélék ·
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Észak-Amerika és Palaeomerycidae · Észak-Amerika és Szarvasfélék ·
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Család (rendszertan) és Palaeomerycidae · Család (rendszertan) és Szarvasfélék ·
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Dél-Amerika és Palaeomerycidae · Dél-Amerika és Szarvasfélék ·
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Elevenszülő emlősök és Palaeomerycidae · Elevenszülő emlősök és Szarvasfélék ·
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Emlősök és Palaeomerycidae · Emlősök és Szarvasfélék ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Palaeomerycidae · Európa és Szarvasfélék ·
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Eutheria és Palaeomerycidae · Eutheria és Szarvasfélék ·
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Ferungulata és Palaeomerycidae · Ferungulata és Szarvasfélék ·
Fosszilis élőlény
Fosszilisnek nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek.
Fosszilis élőlény és Palaeomerycidae · Fosszilis élőlény és Szarvasfélék ·
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Gerincesek és Palaeomerycidae · Gerincesek és Szarvasfélék ·
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Gerinchúrosok és Palaeomerycidae · Gerinchúrosok és Szarvasfélék ·
Incertae sedis
Az incertae sedis – „bizonytalan helyzetű” – a rendszertanban használatos kifejezés egy taxon leírására, ha annak leszármazási viszonyai nem ismertek vagy határozatlanok.
Incertae sedis és Palaeomerycidae · Incertae sedis és Szarvasfélék ·
Kérődzők
A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.
Kérődzők és Palaeomerycidae · Kérődzők és Szarvasfélék ·
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Laurasiatheria és Palaeomerycidae · Laurasiatheria és Szarvasfélék ·
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Méhlepényesek és Palaeomerycidae · Méhlepényesek és Szarvasfélék ·
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Négylábúak és Palaeomerycidae · Négylábúak és Szarvasfélék ·
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Nem (rendszertan) és Palaeomerycidae · Nem (rendszertan) és Szarvasfélék ·
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Oligocén és Palaeomerycidae · Oligocén és Szarvasfélék ·
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Osztály (rendszertan) és Palaeomerycidae · Osztály (rendszertan) és Szarvasfélék ·
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Palaeomerycidae és Patások · Patások és Szarvasfélék ·
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Párosujjú patások és Palaeomerycidae · Párosujjú patások és Szarvasfélék ·
Pézsmaszarvasfélék
A pézsmaszarvasfélék (Moschidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó család.
Pézsmaszarvasfélék és Palaeomerycidae · Pézsmaszarvasfélék és Szarvasfélék ·
Pecora
A Pecora az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó alrendág.
Palaeomerycidae és Pecora · Pecora és Szarvasfélék ·
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Palaeomerycidae és Rend (rendszertan) · Rend (rendszertan) és Szarvasfélék ·
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Palaeomerycidae és Scrotifera · Scrotifera és Szarvasfélék ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Palaeomerycidae és Spanyolország · Spanyolország és Szarvasfélék ·
Tülkösszarvúak
A tülkösszarvúak (Bovidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Palaeomerycidae és Tülkösszarvúak · Szarvasfélék és Tülkösszarvúak ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Palaeomerycidae és Szarvasfélék
- Mi van a közös Palaeomerycidae és Szarvasfélék
- Közötti hasonlóságok Palaeomerycidae és Szarvasfélék
Összehasonlítását Palaeomerycidae és Szarvasfélék
Palaeomerycidae 42 kapcsolatokat, ugyanakkor Szarvasfélék 294. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 8.63% = 29 / (42 + 294).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Palaeomerycidae és Szarvasfélék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: