Közötti hasonlóságok Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia történelme
Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia történelme 19 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Habsburg Birodalom, Karintia, Krajna (Szlovénia), Ljubljana, Magyar Királyság, Magyarország, Második világháború, Októberi diploma, Olasz Királyság, Olaszország, Saint-germaini békeszerződés (1919), Stájerország, Szlovén nyelv, Szlovének, Trieszt, 18. század, 19. század, 20. század.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Osztrák–Magyar Monarchia · Bécs és Szlovénia történelme ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia · Habsburg Birodalom és Szlovénia történelme ·
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Karintia és Osztrák–Magyar Monarchia · Karintia és Szlovénia történelme ·
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Krajna (Szlovénia) és Osztrák–Magyar Monarchia · Krajna (Szlovénia) és Szlovénia történelme ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Ljubljana és Osztrák–Magyar Monarchia · Ljubljana és Szlovénia történelme ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyar Királyság és Szlovénia történelme ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarország és Szlovénia történelme ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Osztrák–Magyar Monarchia · Második világháború és Szlovénia történelme ·
Októberi diploma
Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.
Októberi diploma és Osztrák–Magyar Monarchia · Októberi diploma és Szlovénia történelme ·
Olasz Királyság
Az Olasz Királyság egy 1861–1946 között, a mai Olaszország területén fennálló állam volt.
Olasz Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Olasz Királyság és Szlovénia történelme ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Olaszország és Osztrák–Magyar Monarchia · Olaszország és Szlovénia történelme ·
Saint-germaini békeszerződés (1919)
Osztrák Köztársaság Állami Közlönye a Saint-germaini békeszerződés kihirdetéséről, 1920. július 21. Burgenland és Vas vármegye határának változása 1922-1923-ban. Emléktábla a Vas-hegyen. A saint-germaini békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként létrejött békeszerződés.
Osztrák–Magyar Monarchia és Saint-germaini békeszerződés (1919) · Saint-germaini békeszerződés (1919) és Szlovénia történelme ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Osztrák–Magyar Monarchia és Stájerország · Stájerország és Szlovénia történelme ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovén nyelv · Szlovén nyelv és Szlovénia történelme ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovének · Szlovének és Szlovénia történelme ·
Trieszt
Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.
Osztrák–Magyar Monarchia és Trieszt · Szlovénia történelme és Trieszt ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Osztrák–Magyar Monarchia · 18. század és Szlovénia történelme ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Osztrák–Magyar Monarchia · 19. század és Szlovénia történelme ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Osztrák–Magyar Monarchia · 20. század és Szlovénia történelme ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia történelme
- Mi van a közös Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia történelme
- Közötti hasonlóságok Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia történelme
Összehasonlítását Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia történelme
Osztrák–Magyar Monarchia 304 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlovénia történelme 161. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 4.09% = 19 / (304 + 161).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: