Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Oszmán Birodalom és Török hódoltság
Oszmán Birodalom és Török hódoltság 50 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Balkán (térség), Bécs, Bécs ostroma (1529), Bej, Belgrád, Dervis, Duna, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Evlija Cselebi, Fetva, Gül Baba türbéje, Hárem, Horvátország, Hunyadi János, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, III. János lengyel király, Iszlám, Isztambul, Janicsár, Kahlenbergi csata, Kara Musztafa, Karlócai béke, Kasztrióta György albán fejedelem, Korán, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, ..., Magyarország, Mohácsi csata, Nándorfehérvári diadal, Pécs, Pestis, Saría, Szandzsák, Székesfehérvár, Szerémség, Szerbek, Szerbia, Szigetvár, Szpáhi, Szultán, Török háborúk Magyarországon, Tizenöt éves háború, Várnai csata, Vezír (muszlim méltóság), Vilajet, 17. század. Bővíteni index (20 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom · A török kiűzése Magyarországról és Török hódoltság ·
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Balkán (térség) és Oszmán Birodalom · Balkán (térség) és Török hódoltság ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Oszmán Birodalom · Bécs és Török hódoltság ·
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
Bécs ostroma (1529) és Oszmán Birodalom · Bécs ostroma (1529) és Török hódoltság ·
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Bej és Oszmán Birodalom · Bej és Török hódoltság ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Oszmán Birodalom · Belgrád és Török hódoltság ·
Dervis
Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.
Dervis és Oszmán Birodalom · Dervis és Török hódoltság ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Oszmán Birodalom · Duna és Török hódoltság ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Oszmán Birodalom · Erdély és Török hódoltság ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és Oszmán Birodalom · Erdélyi Fejedelemség és Török hódoltság ·
Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)
Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art.
Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Oszmán Birodalom · Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Török hódoltság ·
Evlija Cselebi
A ''Szejáhatnáme'' 1895-ös kiadásának egy lapja Evlija Cselebi (oszmán-törökül: اوليا چلبي; török: Evliya Çelebi; Isztambul, 1611. február 25. – Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687) oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író.
Evlija Cselebi és Oszmán Birodalom · Evlija Cselebi és Török hódoltság ·
Fetva
hitehagyásról A fetva vagy fatva arab szó.
Fetva és Oszmán Birodalom · Fetva és Török hódoltság ·
Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében.
Gül Baba türbéje és Oszmán Birodalom · Gül Baba türbéje és Török hódoltság ·
Hárem
A hárem arab szó (حريمharim), amely szent vagy tiltott helyet jelent, at WordReference.com amely csak a nők részére van fenntartva egy muszlim házban.
Hárem és Oszmán Birodalom · Hárem és Török hódoltság ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Oszmán Birodalom · Horvátország és Török hódoltság ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Hunyadi János és Oszmán Birodalom · Hunyadi János és Török hódoltság ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
I. János magyar király és Oszmán Birodalom · I. János magyar király és Török hódoltság ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom · I. Szulejmán oszmán szultán és Török hódoltság ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
III. János lengyel király és Oszmán Birodalom · III. János lengyel király és Török hódoltság ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Oszmán Birodalom · Iszlám és Török hódoltság ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Isztambul és Oszmán Birodalom · Isztambul és Török hódoltság ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Janicsár és Oszmán Birodalom · Janicsár és Török hódoltság ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Kahlenbergi csata és Oszmán Birodalom · Kahlenbergi csata és Török hódoltság ·
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
Kara Musztafa és Oszmán Birodalom · Kara Musztafa és Török hódoltság ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Karlócai béke és Oszmán Birodalom · Karlócai béke és Török hódoltság ·
Kasztrióta György albán fejedelem
Kasztrióta György, ismertebb nevén Szkander bég vagy Szkenderbég (albánul Gjergj Kastrioti, Skënderbeu; törökül İskender Bey, Gergi Kastriyota; olaszul Giorgio Castriota, Scanderbeg; 1403/1405/1412 ? – Lezha, 1468. január 17.) Albánia történelmének legkiemelkedőbb személyisége, 1443-tól haláláig Albánia fejedelme, az albánok legnagyobb nemzeti hőse, „Albánia Sárkánya”.
Kasztrióta György albán fejedelem és Oszmán Birodalom · Kasztrióta György albán fejedelem és Török hódoltság ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Korán és Oszmán Birodalom · Korán és Török hódoltság ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Magyar belháború (1526–38) és Oszmán Birodalom · Magyar belháború (1526–38) és Török hódoltság ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Magyar Királyság és Török hódoltság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Oszmán Birodalom · Magyarország és Török hódoltság ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Mohácsi csata és Oszmán Birodalom · Mohácsi csata és Török hódoltság ·
Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.
Nándorfehérvári diadal és Oszmán Birodalom · Nándorfehérvári diadal és Török hódoltság ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Oszmán Birodalom és Pécs · Pécs és Török hódoltság ·
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Oszmán Birodalom és Pestis · Pestis és Török hódoltság ·
Saría
A saría az iszlám erkölcsi, morális vezérelve, az iszlám teológiai rendszerében az Isten által meghatározott helyes viselkedés, szubsztanciális jog, az iszlám hagyomány részét képező vallási törvény.
Oszmán Birodalom és Saría · Saría és Török hódoltság ·
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Oszmán Birodalom és Szandzsák · Szandzsák és Török hódoltság ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Oszmán Birodalom és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Török hódoltság ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Oszmán Birodalom és Szerémség · Szerémség és Török hódoltság ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Oszmán Birodalom és Szerbek · Szerbek és Török hódoltság ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Oszmán Birodalom és Szerbia · Szerbia és Török hódoltság ·
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Oszmán Birodalom és Szigetvár · Szigetvár és Török hódoltság ·
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Oszmán Birodalom és Szpáhi · Szpáhi és Török hódoltság ·
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Oszmán Birodalom és Szultán · Szultán és Török hódoltság ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Oszmán Birodalom és Török háborúk Magyarországon · Török háborúk Magyarországon és Török hódoltság ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Oszmán Birodalom és Tizenöt éves háború · Török hódoltság és Tizenöt éves háború ·
Várnai csata
A várnai csata során 1444.
Oszmán Birodalom és Várnai csata · Török hódoltság és Várnai csata ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Oszmán Birodalom és Vezír (muszlim méltóság) · Török hódoltság és Vezír (muszlim méltóság) ·
Vilajet
Az Oszmán Birodalom hódolt területei, és hódoltatásuk ideje (1300-1683) A vilajet (vilájet, ejálet, beglerbégség) az Oszmán Birodalom nagyobb területi egységeinek, tartományainak megnevezése a 16. századtól az első világháború végéig, a birodalom széthullásáig.
Oszmán Birodalom és Vilajet · Török hódoltság és Vilajet ·
17. század
A 17.
17. század és Oszmán Birodalom · 17. század és Török hódoltság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Oszmán Birodalom és Török hódoltság
- Mi van a közös Oszmán Birodalom és Török hódoltság
- Közötti hasonlóságok Oszmán Birodalom és Török hódoltság
Összehasonlítását Oszmán Birodalom és Török hódoltság
Oszmán Birodalom 370 kapcsolatokat, ugyanakkor Török hódoltság 222. Ami közös bennük 50, a Jaccard index 8.45% = 50 / (370 + 222).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Oszmán Birodalom és Török hódoltság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
