Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Oszmán Birodalom és Szulejmán (televíziós sorozat)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Oszmán Birodalom és Szulejmán (televíziós sorozat)

Oszmán Birodalom vs. Szulejmán (televíziós sorozat)

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában. A Szulejmán (eredeti címén: Muhteşem Yüzyıl, vagyis Csodálatos század) egy 2011 januárjától 2014 júniusáig vetített török történelmi ihletésű, főműsoridős televíziós sorozat, amelyet a Tims Productions készített, valamint Meral Okay és Yılmaz Şahin írt.

Közötti hasonlóságok Oszmán Birodalom és Szulejmán (televíziós sorozat)

Oszmán Birodalom és Szulejmán (televíziós sorozat) 41 közös dolog (a Uniópédia): A nők szultanátusa, Anatólia, Bagdad, Bosznia-Hercegovina, Boszporusz, Bursa (település), Diván, Edirne (település), Földközi-tenger, Görögország, Haszeki szultána, Hárem, Hürrem szultána, Horvátország, I. János magyar király, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Szelim oszmán szultán, III. Murád oszmán szultán, Isztambul, Kara Ahmed pasa, Kászim pasa, Konstantinápoly, Konya (település), Krími tatárok, Magyar Királyság, Magyarország, Musztafa oszmán herceg, Otranto, Pargali Ibrahim pasa, ..., Rodosz (sziget), Szafije szultána, Szaloniki, Szandzsák, Szinán, Török nyelv, Törökország, V. Károly német-római császár, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), Zsidók. Bővíteni index (11 több) »

A nők szultanátusa

A nők szultanátusa névvel azt a körülbelül 130 évnyi időszakot jellemezzük az 1500-as és 1600-as években, amely a Fenséges (szultáni) Hárem asszonyainak hatalmát, politikai befolyását mutatja.

A nők szultanátusa és Oszmán Birodalom · A nők szultanátusa és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és Oszmán Birodalom · Anatólia és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Bagdad és Oszmán Birodalom · Bagdad és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom · Bosznia-Hercegovina és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Boszporusz

A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.

Boszporusz és Oszmán Birodalom · Boszporusz és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Bursa (település)

Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország északnyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa.

Bursa (település) és Oszmán Birodalom · Bursa (település) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Diván

A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács.

Diván és Oszmán Birodalom · Diván és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Edirne (település)

Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.

Edirne (település) és Oszmán Birodalom · Edirne (település) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Földközi-tenger és Oszmán Birodalom · Földközi-tenger és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Görögország és Oszmán Birodalom · Görögország és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Haszeki szultána

Hürrem szultána portréja, Angol Királyi Gyűjtemény Turhan Hatidzse szultána A haszeki szultána egy oszmán főhatalmi cím volt, mely a szultán feleségének járt.

Haszeki szultána és Oszmán Birodalom · Haszeki szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Hárem

A hárem arab szó (حريمharim), amely szent vagy tiltott helyet jelent, at WordReference.com amely csak a nők részére van fenntartva egy muszlim házban.

Hárem és Oszmán Birodalom · Hárem és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Hürrem szultána

Hürrem szultána (oszmán-törökül: خرمسلطان), születési nevén Alexandra vagy Anasztázia Liszovszka, Európában Rokszolána, Roxa néven emlegettékLeslie P. Peirce,, Oxford University Press US, 1993,, pp.

Hürrem szultána és Oszmán Birodalom · Hürrem szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvátország és Oszmán Birodalom · Horvátország és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

I. János magyar király és Oszmán Birodalom · I. János magyar király és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

I. Szelim oszmán szultán

I.

I. Szelim oszmán szultán és Oszmán Birodalom · I. Szelim oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom · I. Szulejmán oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

II. Szelim oszmán szultán

II.

II. Szelim oszmán szultán és Oszmán Birodalom · II. Szelim oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

III. Murád oszmán szultán

III.

III. Murád oszmán szultán és Oszmán Birodalom · III. Murád oszmán szultán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Isztambul és Oszmán Birodalom · Isztambul és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Kara Ahmed pasa

Az Oszmán Birodalom '''vezíreinek''' címere Kara (Fekete) Ahmed pasa (? – 1555. szeptember 29.) török államférfi, albán származású pasa.

Kara Ahmed pasa és Oszmán Birodalom · Kara Ahmed pasa és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Kászim pasa

Kászim pasa törökül Kasım Paşa, németül Kasim Pascha, szerbül Касим паша (? – Pottenstein, 1532. szeptember 19.) szerb származású török pasa, hírneves portyázó katona, aki az 1526–38-as háborúban emelkedett ki.

Kászim pasa és Oszmán Birodalom · Kászim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Konstantinápoly és Oszmán Birodalom · Konstantinápoly és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Konya (település)

Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában.

Konya (település) és Oszmán Birodalom · Konya (település) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Krími tatárok

A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.

Krími tatárok és Oszmán Birodalom · Krími tatárok és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Magyar Királyság és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Oszmán Birodalom · Magyarország és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Musztafa oszmán herceg

Musztafa oszmán herceg (Manisa, 1515 – Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran hatun fia.

Musztafa oszmán herceg és Oszmán Birodalom · Musztafa oszmán herceg és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Otranto

Otranto város Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében.

Oszmán Birodalom és Otranto · Otranto és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Pargali Ibrahim pasa

'''Ibrahim nagyvezír''' múzeummá alakított háza Isztambulban Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között.

Oszmán Birodalom és Pargali Ibrahim pasa · Pargali Ibrahim pasa és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

Oszmán Birodalom és Rodosz (sziget) · Rodosz (sziget) és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Szafije szultána

Szafije szultána, oszmán-törökül: صفیه سلطان, (Korfu, 1540 körül – Drinápoly, 1621. november 10.) oszmán szultána.

Oszmán Birodalom és Szafije szultána · Szafije szultána és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Oszmán Birodalom és Szaloniki · Szaloniki és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Szandzsák

A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.

Oszmán Birodalom és Szandzsák · Szandzsák és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Szinán

Mimár Szinán vagy Koca Mimár Szinán Aga, azaz Mimár Szinán aga, a nagy építész (Ağırnas, 1488 vagy 1490 - Konstantinápoly, 1588) oszmán-török építész, az Oszmán Birodalom állami főépítésze I. Szulejmán, II. Szelim és III. Murád szultán uralkodásának idején.

Oszmán Birodalom és Szinán · Szinán és Szulejmán (televíziós sorozat) · Többet látni »

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

Oszmán Birodalom és Török nyelv · Szulejmán (televíziós sorozat) és Török nyelv · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Oszmán Birodalom és Törökország · Szulejmán (televíziós sorozat) és Törökország · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Oszmán Birodalom és V. Károly német-római császár · Szulejmán (televíziós sorozat) és V. Károly német-római császár · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Oszmán Birodalom és Velencei Köztársaság · Szulejmán (televíziós sorozat) és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Vezír (muszlim méltóság)

nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.

Oszmán Birodalom és Vezír (muszlim méltóság) · Szulejmán (televíziós sorozat) és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Oszmán Birodalom és Zsidók · Szulejmán (televíziós sorozat) és Zsidók · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Oszmán Birodalom és Szulejmán (televíziós sorozat)

Oszmán Birodalom 370 kapcsolatokat, ugyanakkor Szulejmán (televíziós sorozat) 286. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 6.25% = 41 / (370 + 286).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Oszmán Birodalom és Szulejmán (televíziós sorozat). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »