Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika
Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika 25 közös dolog (a Uniópédia): Alexandriai Szent Atanáz, Apostol, Aranyszájú Szent János, Egyházatya, Eucharisztia, Európa, I. Constantinus római császár, Jézus, Jeruzsálem, Körmenet, Kereszténység, Keresztelőkápolna, Keresztes háborúk, Nagy Szent Vazul, Nazianzi Szent Gergely, Róma, Székesegyház, Szűz Mária, Szentháromság, Teológia, VI. Pál pápa, 1. század, 19. század, 4. század, 6. század.
Alexandriai Szent Atanáz
ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.
Alexandriai Szent Atanáz és Ortodox kereszténység · Alexandriai Szent Atanáz és Szent Péter-bazilika ·
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Apostol és Ortodox kereszténység · Apostol és Szent Péter-bazilika ·
Aranyszájú Szent János
Aranyszájú Szent János ereklyéit Konstantinápolyba viszik a Szent Apostolok templomába Khrüszosztomosz János vagy egyházi nevén Aranyszájú Szent János (görög betűkkel Ἰωάννης ὁ Χρυσόστομος, Jóannész Khrüszosztomosz, latinul Iohannes Chrysostomos), (Antiokheia, 344–347 között – Komana (Pontosz), 407. szeptember 14.) prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító, 398-tól 404-ig I. János néven konstantinápolyi pátriárka.
Aranyszájú Szent János és Ortodox kereszténység · Aranyszájú Szent János és Szent Péter-bazilika ·
Egyházatya
Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.
Egyházatya és Ortodox kereszténység · Egyházatya és Szent Péter-bazilika ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
Eucharisztia és Ortodox kereszténység · Eucharisztia és Szent Péter-bazilika ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Ortodox kereszténység · Európa és Szent Péter-bazilika ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
I. Constantinus római császár és Ortodox kereszténység · I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Ortodox kereszténység · Jézus és Szent Péter-bazilika ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Ortodox kereszténység · Jeruzsálem és Szent Péter-bazilika ·
Körmenet
A körmenet (latinul processio) a vallásos közösségi érzés megnyilatkozására vagy liturgikus cselekmények végzésére rendezett felvonulás.
Körmenet és Ortodox kereszténység · Körmenet és Szent Péter-bazilika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Ortodox kereszténység · Kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Keresztelőkápolna
Az 5. századi aquileiai baptisztérium belső tere a keresztelőmedencével A keresztelőkápolna vagy baptisztérium a keresztény egyházi építészetben eleinte különálló épület (elnevezése gyakran keresztelőtemplom), a 13.
Keresztelőkápolna és Ortodox kereszténység · Keresztelőkápolna és Szent Péter-bazilika ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Keresztes háborúk és Ortodox kereszténység · Keresztes háborúk és Szent Péter-bazilika ·
Nagy Szent Vazul
Magyar egyházi nevén Nagy Szent Vazul, másképp Cézáreai Bazil, görögösen Baszileiosz (görög betűkkel Ἅγιος Βασίλειος ὁ Μέγας, ógörögül Hagiosz Baszileiosz o Megasz, latinos névformája Basilius Magnus, középgörög névformája Vaszileiosz, innen a magyar név, Kaiszareia, Kappadókia, 329/330 – Kaiszareia, 379. január 1.) az egyházatyák egyik legjelentősebb képviselője, a keleti típusú keresztény szerzetesség egyik kialakítója volt.
Nagy Szent Vazul és Ortodox kereszténység · Nagy Szent Vazul és Szent Péter-bazilika ·
Nazianzi Szent Gergely
I. Constantinus álma és a Milvius-hídi csata (Nazianzi Szent Gergely homíliájának illusztrációja (879-882) Nazianzi vagy Nazianzoszi Gergely (görög: Γρηγόριος ὁ Ναζιανζηνός, Grégoriosz ho Nazianzénosz), egyházi nevén Nazianzi Szent Gergely (Arianz (Nazianz közelében) Kappadókia, 329/330 – Arianz, 389/390. január 25.) teológus, Konstantinápoly püspöke 379-től 381-ig I. Gergely néven.
Nazianzi Szent Gergely és Ortodox kereszténység · Nazianzi Szent Gergely és Szent Péter-bazilika ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Ortodox kereszténység és Róma · Róma és Szent Péter-bazilika ·
Székesegyház
A székesegyház (vagy katedrális,, olasz (duomo) és német nyelvterületen (Dom), valamint néha Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja (– kathedra, azaz „trónszék”) található.
Ortodox kereszténység és Székesegyház · Székesegyház és Szent Péter-bazilika ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Ortodox kereszténység és Szűz Mária · Szent Péter-bazilika és Szűz Mária ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Ortodox kereszténység és Szentháromság · Szent Péter-bazilika és Szentháromság ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Ortodox kereszténység és Teológia · Szent Péter-bazilika és Teológia ·
VI. Pál pápa
Szent VI.
Ortodox kereszténység és VI. Pál pápa · Szent Péter-bazilika és VI. Pál pápa ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és Ortodox kereszténység · 1. század és Szent Péter-bazilika ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Ortodox kereszténység · 19. század és Szent Péter-bazilika ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Ortodox kereszténység · 4. század és Szent Péter-bazilika ·
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
6. század és Ortodox kereszténység · 6. század és Szent Péter-bazilika ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika
- Mi van a közös Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika
- Közötti hasonlóságok Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika
Összehasonlítását Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika
Ortodox kereszténység 193 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Péter-bazilika 369. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 4.45% = 25 / (193 + 369).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
