Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház 41 közös dolog (a Uniópédia): A szentek és ereklyéik tisztelete, Angol nyelv, Apostol, Biblia, Bizánci rítus, Dogma (fogalom), Egyházatya, Egyházmegye, Első nikaiai zsinat, Eucharisztia, Európa, Feltámadás (vallás), I. Constantinus római császár, Jézus, Jeruzsálem, Jeruzsálemi Szent Cirill, Katolicizmus, Keleti keresztény egyházak, Kereszténység, Keresztes háborúk, Kinyilatkoztatás, Latin rítusú katolikus egyház, Liturgia, Nagy egyházszakadás, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Pápa (egyházfő), Pátriárka, Purgatórium, Róma, Római Birodalom, ..., Reformáció, Szűz Mária, Szentháromság, Szentlélek, Szentség, Teológia, Végítélet, VI. Pál pápa, 1. század, 2. század, 4. század. Bővíteni index (11 több) »
A szentek és ereklyéik tisztelete
A szentek kultusza vagy tisztelete a kereszténységben a hivatalosan szentté avatott személyek tisztelete.
A szentek és ereklyéik tisztelete és Ortodox kereszténység · A szentek és ereklyéik tisztelete és Római katolikus egyház ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Ortodox kereszténység · Angol nyelv és Római katolikus egyház ·
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Apostol és Ortodox kereszténység · Apostol és Római katolikus egyház ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és Ortodox kereszténység · Biblia és Római katolikus egyház ·
Bizánci rítus
A bizánci vagy más néven görög vagy konstantinápolyi rítus a kereszténységben a keleti rítusok egyik ága.
Bizánci rítus és Ortodox kereszténység · Bizánci rítus és Római katolikus egyház ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
Dogma (fogalom) és Ortodox kereszténység · Dogma (fogalom) és Római katolikus egyház ·
Egyházatya
Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.
Egyházatya és Ortodox kereszténység · Egyházatya és Római katolikus egyház ·
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Egyházmegye és Ortodox kereszténység · Egyházmegye és Római katolikus egyház ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Első nikaiai zsinat és Ortodox kereszténység · Első nikaiai zsinat és Római katolikus egyház ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
Eucharisztia és Ortodox kereszténység · Eucharisztia és Római katolikus egyház ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Ortodox kereszténység · Európa és Római katolikus egyház ·
Feltámadás (vallás)
A feltámadás vagy anasztázis (a görög ανά-στασης anasztaszisz szóból, melynek jelentése ’valakit felállítani’) a halál utáni újjáéledés, egy már hosszabb ideje meghalt ember vagy élőlény új életre kelése.
Feltámadás (vallás) és Ortodox kereszténység · Feltámadás (vallás) és Római katolikus egyház ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
I. Constantinus római császár és Ortodox kereszténység · I. Constantinus római császár és Római katolikus egyház ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Ortodox kereszténység · Jézus és Római katolikus egyház ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Ortodox kereszténység · Jeruzsálem és Római katolikus egyház ·
Jeruzsálemi Szent Cirill
Jeruzsálemi Szent Cirill, görögösen Kürillosz, (Jeruzsálem környéke, 313 körül – Jeruzsálem, 387. március 18.), hitvalló, Jeruzsálem püspöke 351-től haláláig.
Jeruzsálemi Szent Cirill és Ortodox kereszténység · Jeruzsálemi Szent Cirill és Római katolikus egyház ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Katolicizmus és Ortodox kereszténység · Katolicizmus és Római katolikus egyház ·
Keleti keresztény egyházak
A keleti keresztény egyházak, egy egyháztörténeti elnevezés, amely a nagy egyházszakadás időpontjában, a római egyházon kívüli, tőle keletre elhelyezkedő egyházakat jelöli.
Keleti keresztény egyházak és Ortodox kereszténység · Keleti keresztény egyházak és Római katolikus egyház ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Ortodox kereszténység · Kereszténység és Római katolikus egyház ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Keresztes háborúk és Ortodox kereszténység · Keresztes háborúk és Római katolikus egyház ·
Kinyilatkoztatás
A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén.
Kinyilatkoztatás és Ortodox kereszténység · Kinyilatkoztatás és Római katolikus egyház ·
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Latin rítusú katolikus egyház és Ortodox kereszténység · Latin rítusú katolikus egyház és Római katolikus egyház ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Liturgia és Ortodox kereszténység · Liturgia és Római katolikus egyház ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység · Nagy egyházszakadás és Római katolikus egyház ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Ortodox kereszténység · Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Római katolikus egyház ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Ortodox kereszténység és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Római katolikus egyház ·
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Ortodox kereszténység és Pátriárka · Pátriárka és Római katolikus egyház ·
Purgatórium
Dante ''Isteni színjátékához.'' A purgatórium (vagy tisztítótűz, tisztítóhely, vö. lat. purificatio.
Ortodox kereszténység és Purgatórium · Purgatórium és Római katolikus egyház ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Ortodox kereszténység és Róma · Róma és Római katolikus egyház ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ortodox kereszténység és Római Birodalom · Római Birodalom és Római katolikus egyház ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Ortodox kereszténység és Reformáció · Római katolikus egyház és Reformáció ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Ortodox kereszténység és Szűz Mária · Római katolikus egyház és Szűz Mária ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Ortodox kereszténység és Szentháromság · Római katolikus egyház és Szentháromság ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Ortodox kereszténység és Szentlélek · Római katolikus egyház és Szentlélek ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Ortodox kereszténység és Szentség · Római katolikus egyház és Szentség ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Ortodox kereszténység és Teológia · Római katolikus egyház és Teológia ·
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Ortodox kereszténység és Végítélet · Római katolikus egyház és Végítélet ·
VI. Pál pápa
Szent VI.
Ortodox kereszténység és VI. Pál pápa · Római katolikus egyház és VI. Pál pápa ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és Ortodox kereszténység · 1. század és Római katolikus egyház ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
2. század és Ortodox kereszténység · 2. század és Római katolikus egyház ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Ortodox kereszténység · 4. század és Római katolikus egyház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház
- Mi van a közös Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház
- Közötti hasonlóságok Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház
Összehasonlítását Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység 193 kapcsolatokat, ugyanakkor Római katolikus egyház 347. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 7.59% = 41 / (193 + 347).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
