Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Omajjádok és Síita iszlám
Omajjádok és Síita iszlám 26 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Abd al-Malik omajjád kalifa, Abu Bakr, Al-Mamún, Asz-Szaffáh abbászida kalifa, Damaszkusz, Egyiptom, Első fitna, Háridzsiták, Hidzsáz, Hisám omajjád kalifa, Horászán, I. Jazíd omajjád kalifa, I. Marván omajjád kalifa, I. Muávija omajjád kalifa, Iszlám, Jeruzsálem, Kalifa, Korán, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mohamed próféta, Oszmán kalifa, Szíria, Szunnita iszlám, 8. század.
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Omajjádok · Abbászidák és Síita iszlám ·
Abd al-Malik omajjád kalifa
Abd al-Malik ibn Marván (arab betűkkel عبد الملك بن مروان – ʿAbd al-Malik ibn Marwān; 646 – Damaszkusz, 705. október 8.) volt a szunnita iszlám kilencedik kalifája (uralkodott 685-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Abd al-Malik omajjád kalifa és Omajjádok · Abd al-Malik omajjád kalifa és Síita iszlám ·
Abu Bakr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Abu Bakr kalifa.
Abu Bakr és Omajjádok · Abu Bakr és Síita iszlám ·
Al-Mamún
#ÁTIRÁNYÍTÁS al-Mamún abbászida kalifa.
Al-Mamún és Omajjádok · Al-Mamún és Síita iszlám ·
Asz-Szaffáh abbászida kalifa
Asz-Szaffáh (arab betűkkel السفاح – as-Saffāḥ), eredeti nevén Abu l-Abbász Abdalláh ibn Muhammad (arabul أبو العباس عبد الله بن محمد – Abū l-ʿAbbās ʿAbdallāh ibn Muḥammad; Humajma, 722 – 754. június 9., 146. oldal) volt az Abbászida-dinasztia első kalifája.
Asz-Szaffáh abbászida kalifa és Omajjádok · Asz-Szaffáh abbászida kalifa és Síita iszlám ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Damaszkusz és Omajjádok · Damaszkusz és Síita iszlám ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Omajjádok · Egyiptom és Síita iszlám ·
Első fitna
Az első fitna (656–661) volt az iszlámot felvett arabok által meghódított területeken kibontakozó első polgárháború.
Első fitna és Omajjádok · Első fitna és Síita iszlám ·
Háridzsiták
A háridzsiták vagy káradzsiták (arab: الخوارج) az iszlám három fő irányzata közül a legkisebb, a többségi szunnita és a szintén jelentős síita mellett.
Háridzsiták és Omajjádok · Háridzsiták és Síita iszlám ·
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Hidzsáz és Omajjádok · Hidzsáz és Síita iszlám ·
Hisám omajjád kalifa
Hisám ibn Abd al-Malik (arab betűkkel هشامبن عبد الملك – Hišām ibn ʿAbd al-Malik; Damaszkusz, 691 – 743. február 6.) volt a szunnita iszlám tizennegyedik kalifája (uralkodott 724-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Hisám omajjád kalifa és Omajjádok · Hisám omajjád kalifa és Síita iszlám ·
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Horászán és Omajjádok · Horászán és Síita iszlám ·
I. Jazíd omajjád kalifa
Jazíd ibn Muávija (arab betűkkel يزيد بن معاوية – Yazīd ibn Muʿāwīya; 645. július 23. – Damaszkusz, 683. november 11.) volt az iszlám hatodik kalifája (uralkodott 680. május 6-tól haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
I. Jazíd omajjád kalifa és Omajjádok · I. Jazíd omajjád kalifa és Síita iszlám ·
I. Marván omajjád kalifa
Marván ibn al-Hakam (arab betűkkel مروان بن الحكم– Marwān ibn al-Ḥakam; Mekka, 623. március 28. – Damaszkusz, 685. május 7.) volt a szunnita iszlám nyolcadik kalifája (uralkodott 684-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
I. Marván omajjád kalifa és Omajjádok · I. Marván omajjád kalifa és Síita iszlám ·
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
I. Muávija omajjád kalifa és Omajjádok · I. Muávija omajjád kalifa és Síita iszlám ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Omajjádok · Iszlám és Síita iszlám ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Omajjádok · Jeruzsálem és Síita iszlám ·
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Kalifa és Omajjádok · Kalifa és Síita iszlám ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Korán és Omajjádok · Korán és Síita iszlám ·
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Medina (Szaúd-Arábia) és Omajjádok · Medina (Szaúd-Arábia) és Síita iszlám ·
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Mekka és Omajjádok · Mekka és Síita iszlám ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Mohamed próféta és Omajjádok · Mohamed próféta és Síita iszlám ·
Oszmán kalifa
Oszmán ibn Affán (Mekka, 574 k. – Medina, 656. június 17.) volt az iszlám harmadik, a Rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 644. november 6-ától haláláig). Mohamed próféta egyik vejeként a társak (szahába) egyike volt. A befolyásos és gazdag Umajja-törzs sarjaként rokonait fontos pozíciókba juttatva megvetette a későbbi Omajjád-dinasztia alapjait, és megteremtette számukra a hatalom megszerzésének lehetőségét. Nevéhez fűződik a Korán máig elfogadott redakciójának elkészíttetése, az Újperzsa Birodalom végleges szétzúzása, valamint iráni területeinek meghódítása, illetve a mai Líbia nagy részének elfoglalása. Uralma alatt a szíriai emír, a később kalifává váló I. Muávija sikeres hadjáratokat vezetett a Bizánci Birodalom ellen (többek között elfoglalva Ciprust).
Omajjádok és Oszmán kalifa · Oszmán kalifa és Síita iszlám ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Omajjádok és Szíria · Síita iszlám és Szíria ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Omajjádok és Szunnita iszlám · Síita iszlám és Szunnita iszlám ·
8. század
Az 8.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Omajjádok és Síita iszlám
- Mi van a közös Omajjádok és Síita iszlám
- Közötti hasonlóságok Omajjádok és Síita iszlám
Összehasonlítását Omajjádok és Síita iszlám
Omajjádok 118 kapcsolatokat, ugyanakkor Síita iszlám 156. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 9.49% = 26 / (118 + 156).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Omajjádok és Síita iszlám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
