Közötti hasonlóságok Olaszország történelme és V. Károly német-római császár
Olaszország történelme és V. Károly német-római császár 37 közös dolog (a Uniópédia): Abszolút monarchia, Aragóniai Királyság, Bécs ostroma (1529), Bologna, Firenze, Franciaország, Hajreddin Barbarossa, I. Ferenc francia király, I. Miksa német-római császár, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Ferdinánd aragóniai király, Inkvizíció, Kasztília, Kasztíliai Királyság, Kereszténység, Lepantói csata, Luther Márton, Milánó, Mohácsi csata, Nápoly, Német-római Birodalom, Noyoni békeszerződés, Oszmán Birodalom, Paviai csata (1525), Pápa (egyházfő), Római katolikus egyház, Reformáció, Rotterdami Erasmus, Sacco di Roma, Savoyai Hercegség, ..., Sforza-család, Spanyol örökösödési háború, Spanyolország, Szárd Királyság, Szicíliai Királyság, Tridenti zsinat, 16. század. Bővíteni index (7 több) »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Abszolút monarchia és Olaszország történelme · Abszolút monarchia és V. Károly német-római császár ·
Aragóniai Királyság
Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.
Aragóniai Királyság és Olaszország történelme · Aragóniai Királyság és V. Károly német-római császár ·
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
Bécs ostroma (1529) és Olaszország történelme · Bécs ostroma (1529) és V. Károly német-római császár ·
Bologna
Bologna (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye.
Bologna és Olaszország történelme · Bologna és V. Károly német-római császár ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Firenze és Olaszország történelme · Firenze és V. Károly német-római császár ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Olaszország történelme · Franciaország és V. Károly német-római császár ·
Hajreddin Barbarossa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hajreddin Barbarossa pasa.
Hajreddin Barbarossa és Olaszország történelme · Hajreddin Barbarossa és V. Károly német-római császár ·
I. Ferenc francia király
I.
I. Ferenc francia király és Olaszország történelme · I. Ferenc francia király és V. Károly német-római császár ·
I. Miksa német-római császár
I.
I. Miksa német-római császár és Olaszország történelme · I. Miksa német-római császár és V. Károly német-római császár ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Olaszország történelme · I. Szulejmán oszmán szultán és V. Károly német-római császár ·
II. Ferdinánd aragóniai király
II.
II. Ferdinánd aragóniai király és Olaszország történelme · II. Ferdinánd aragóniai király és V. Károly német-római császár ·
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
Inkvizíció és Olaszország történelme · Inkvizíció és V. Károly német-római császár ·
Kasztília
Extremadura Kasztília (spanyolul Castilla, óspanyolul Castiella, latinul Castella) történelmi táj az Ibériai-félszigeten, a mai Spanyolország középső és északi részén terül el.
Kasztília és Olaszország történelme · Kasztília és V. Károly német-római császár ·
Kasztíliai Királyság
A Kasztíliai Királyság egy független, keresztény állam, mely az Ibériai-félsziget központi területein működött.
Kasztíliai Királyság és Olaszország történelme · Kasztíliai Királyság és V. Károly német-római császár ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Olaszország történelme · Kereszténység és V. Károly német-római császár ·
Lepantói csata
A lepantói csatát 1571.
Lepantói csata és Olaszország történelme · Lepantói csata és V. Károly német-római császár ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Luther Márton és Olaszország történelme · Luther Márton és V. Károly német-római császár ·
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Milánó és Olaszország történelme · Milánó és V. Károly német-római császár ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Mohácsi csata és Olaszország történelme · Mohácsi csata és V. Károly német-római császár ·
Nápoly
Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.
Nápoly és Olaszország történelme · Nápoly és V. Károly német-római császár ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Német-római Birodalom és Olaszország történelme · Német-római Birodalom és V. Károly német-római császár ·
Noyoni békeszerződés
A noyoni békeszerződést 1516.
Noyoni békeszerződés és Olaszország történelme · Noyoni békeszerződés és V. Károly német-római császár ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Olaszország történelme és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és V. Károly német-római császár ·
Paviai csata (1525)
A paviai csata, amelyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak, a Habsburg–Valois párharc egyik fontos állomása volt, ennek során a franciák – főleg I. Ferenc király rossz döntéseinek következtében – döntő vereséget szenvedtek a Habsburg császári szövetség spanyol–német–milánói erőitől.
Olaszország történelme és Paviai csata (1525) · Paviai csata (1525) és V. Károly német-római császár ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Olaszország történelme és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és V. Károly német-római császár ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Olaszország történelme és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és V. Károly német-római császár ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Olaszország történelme és Reformáció · Reformáció és V. Károly német-római császár ·
Rotterdami Erasmus
Rotterdami Erasmus (Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.) latin nevén Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.
Olaszország történelme és Rotterdami Erasmus · Rotterdami Erasmus és V. Károly német-római császár ·
Sacco di Roma
A Sacco di Roma olasz kifejezéssel hagyományosan Róma feldúlását és kifosztását jelölik, amely 1527.
Olaszország történelme és Sacco di Roma · Sacco di Roma és V. Károly német-római császár ·
Savoyai Hercegség
A Savoya Hercegség államai 1700 körül Savoya zászlaja Savoya címere a 16. században A Savoyai Hercegség történelmi állam volt 1416–1847 között Nyugat-Európában.
Olaszország történelme és Savoyai Hercegség · Savoyai Hercegség és V. Károly német-római császár ·
Sforza-család
Sforza-család (kiejtése) egy olasz hercegi család, amelynek tagjai a 15. és 16. században a Milánói Hercegség fölött uralkodtak.
Olaszország történelme és Sforza-család · Sforza-család és V. Károly német-római császár ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Olaszország történelme és Spanyol örökösödési háború · Spanyol örökösödési háború és V. Károly német-római császár ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Olaszország történelme és Spanyolország · Spanyolország és V. Károly német-római császár ·
Szárd Királyság
A Szárd Királyság (olykor röviden csak Szardínia), vagy a Savoyai-időszakot követően 1847-től Szárd–Piemonti Királyság, egy történelmi itáliai állam volt Dél-Európában, ami a középkortól a korai újkorig állt fenn.
Olaszország történelme és Szárd Királyság · Szárd Királyság és V. Károly német-római császár ·
Szicíliai Királyság
A Szicíliai Királyság (szicíliaiul: Regnu di Sicilia), egy 1130-ban, II. Roger gróf által alapított történelmi királyság az Itáliai-félsziget déli részén, továbbá Szicília és Málta szigetein, melynek határai kezdetben Afrika északi, Ifríkija régiójára is kiterjedtek.
Olaszország történelme és Szicíliai Királyság · Szicíliai Királyság és V. Károly német-római császár ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
Olaszország történelme és Tridenti zsinat · Tridenti zsinat és V. Károly német-római császár ·
16. század
A 16.
16. század és Olaszország történelme · 16. század és V. Károly német-római császár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Olaszország történelme és V. Károly német-római császár
- Mi van a közös Olaszország történelme és V. Károly német-római császár
- Közötti hasonlóságok Olaszország történelme és V. Károly német-római császár
Összehasonlítását Olaszország történelme és V. Károly német-római császár
Olaszország történelme 609 kapcsolatokat, ugyanakkor V. Károly német-római császár 188. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 4.64% = 37 / (609 + 188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Olaszország történelme és V. Károly német-római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: