Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 4. század és Olaszország történelme
4. század és Olaszország történelme 18 közös dolog (a Uniópédia): Arianizmus, Bizánci Birodalom, Diocletianus római császár, Első nikaiai zsinat, Etiópia, Germánok, Hunok, I. Constantinus római császár, Iulianus római császár, Jézus, Kereszténység, Konstantinápoly, Milánó, Népvándorláskor, Nyugatrómai Birodalom, Ravenna, Római Birodalom, Szent Ambrus.
Arianizmus
Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.
4. század és Arianizmus · Arianizmus és Olaszország történelme ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
4. század és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és Olaszország történelme ·
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
4. század és Diocletianus római császár · Diocletianus római császár és Olaszország történelme ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
4. század és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és Olaszország történelme ·
Etiópia
Etiópia, 1936-ig: Abesszínia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található.
4. század és Etiópia · Etiópia és Olaszország történelme ·
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
4. század és Germánok · Germánok és Olaszország történelme ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
4. század és Hunok · Hunok és Olaszország történelme ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
4. század és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Olaszország történelme ·
Iulianus római császár
Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.
4. század és Iulianus római császár · Iulianus római császár és Olaszország történelme ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
4. század és Jézus · Jézus és Olaszország történelme ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
4. század és Kereszténység · Kereszténység és Olaszország történelme ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
4. század és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Olaszország történelme ·
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
4. század és Milánó · Milánó és Olaszország történelme ·
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
4. század és Népvándorláskor · Népvándorláskor és Olaszország történelme ·
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
4. század és Nyugatrómai Birodalom · Nyugatrómai Birodalom és Olaszország történelme ·
Ravenna
Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.
4. század és Ravenna · Olaszország történelme és Ravenna ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
4. század és Római Birodalom · Olaszország történelme és Római Birodalom ·
Szent Ambrus
Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), vagy katolikus nevén Milánói Szent Ambrus (Trier, 339 – Milánó, 397. április 4.) kormányzó, majd Milánó püspöke, egyháztanító, Szent Marcellina testvére.
4. század és Szent Ambrus · Olaszország történelme és Szent Ambrus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 4. század és Olaszország történelme
- Mi van a közös 4. század és Olaszország történelme
- Közötti hasonlóságok 4. század és Olaszország történelme
Összehasonlítását 4. század és Olaszország történelme
4. század 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Olaszország történelme 609. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 2.21% = 18 / (204 + 609).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 4. század és Olaszország történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
