Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Nógrád vármegye és Salgótarján
Nógrád vármegye és Salgótarján 41 közös dolog (a Uniópédia): Akác, Balassagyarmat, Bányamúzeum (Salgótarján), Bányászat, Bátonyterenye, Bükk (növénynemzetség), Cered, Cserhát, Evangélikus kereszténység, Fülek, Gyertyán, Ipoly, Ipolytarnóc, Járási jogú város, Karancsalja, Kazár (település), Litke, Losonc, Magyarország, Magyarországi cigányok, Magyarországi németek, Magyarországi szlovákok, Mátra, Mátraszele, Mátraterenye, Medves-fennsík, Megyei város (polgári korszak), Megyeszékhely, Október 1., Pásztó, ..., Római katolikus egyház, Salgó vára, Salgótarjáni járás, Somoskőújfalu, Szécsény, Szlovákia, Tölgy, Vizslás, Zagyva, 21-es főút (Magyarország), 22-es főút (Magyarország). Bővíteni index (11 több) »
Akác
Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.
Akác és Nógrád vármegye · Akác és Salgótarján ·
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Balassagyarmat és Nógrád vármegye · Balassagyarmat és Salgótarján ·
Bányamúzeum (Salgótarján)
A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma, amely 1965.
Bányamúzeum (Salgótarján) és Nógrád vármegye · Bányamúzeum (Salgótarján) és Salgótarján ·
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Bányászat és Nógrád vármegye · Bányászat és Salgótarján ·
Bátonyterenye
Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.
Bátonyterenye és Nógrád vármegye · Bátonyterenye és Salgótarján ·
Bükk (növénynemzetség)
Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.
Bükk (növénynemzetség) és Nógrád vármegye · Bükk (növénynemzetség) és Salgótarján ·
Cered
Cered község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé.
Cered és Nógrád vármegye · Cered és Salgótarján ·
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Cserhát és Nógrád vármegye · Cserhát és Salgótarján ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Nógrád vármegye · Evangélikus kereszténység és Salgótarján ·
Fülek
Fülek magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel.
Fülek és Nógrád vármegye · Fülek és Salgótarján ·
Gyertyán
A gyertyán (Carpinus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó nemzetség.
Gyertyán és Nógrád vármegye · Gyertyán és Salgótarján ·
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Ipoly és Nógrád vármegye · Ipoly és Salgótarján ·
Ipolytarnóc
Ipolytarnóc község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Ipolytarnóc és Nógrád vármegye · Ipolytarnóc és Salgótarján ·
Járási jogú város
A járási jogú város a városok egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1954–1971 között.
Járási jogú város és Nógrád vármegye · Járási jogú város és Salgótarján ·
Karancsalja
Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Karancsalja és Nógrád vármegye · Karancsalja és Salgótarján ·
Kazár (település)
Kazár község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Kazár (település) és Nógrád vármegye · Kazár (település) és Salgótarján ·
Litke
Litke község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Litke és Nógrád vármegye · Litke és Salgótarján ·
Losonc
A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.) város Szlovákiában.
Losonc és Nógrád vármegye · Losonc és Salgótarján ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Nógrád vármegye · Magyarország és Salgótarján ·
Magyarországi cigányok
Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) Munkácsy Mihály: Cigánytábor Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886. Olaj, vászon. Kalyi Jag cigányzenekar A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége.
Magyarországi cigányok és Nógrád vármegye · Magyarországi cigányok és Salgótarján ·
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Magyarországi németek és Nógrád vármegye · Magyarországi németek és Salgótarján ·
Magyarországi szlovákok
A magyarországi szlovákok a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése.
Magyarországi szlovákok és Nógrád vármegye · Magyarországi szlovákok és Salgótarján ·
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Mátra és Nógrád vármegye · Mátra és Salgótarján ·
Mátraszele
Mátraszele község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Mátraszele és Nógrád vármegye · Mátraszele és Salgótarján ·
Mátraterenye
Mátraterenye község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Mátraterenye és Nógrád vármegye · Mátraterenye és Salgótarján ·
Medves-fennsík
A Kis-Salgó vagy más néven Boszorkány-kő. A háttérben Salgótarján A Medves-fennsík (szlovákul: Medvedia výšina) Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán.
Medves-fennsík és Nógrád vármegye · Medves-fennsík és Salgótarján ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Megyei város (polgári korszak) és Nógrád vármegye · Megyei város (polgári korszak) és Salgótarján ·
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Megyeszékhely és Nógrád vármegye · Megyeszékhely és Salgótarján ·
Október 1.
Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Nógrád vármegye és Október 1. · Október 1. és Salgótarján ·
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
Nógrád vármegye és Pásztó · Pásztó és Salgótarján ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Nógrád vármegye és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Salgótarján ·
Salgó vára
Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.
Nógrád vármegye és Salgó vára · Salgó vára és Salgótarján ·
Salgótarjáni járás
A Salgótarjáni járás Nógrád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Nógrád vármegye és Salgótarjáni járás · Salgótarján és Salgótarjáni járás ·
Somoskőújfalu
Somoskőújfalu község Nógrád vármegyében a Salgótarjáni járásban.
Nógrád vármegye és Somoskőújfalu · Salgótarján és Somoskőújfalu ·
Szécsény
Ferencrendi kolostor a katolikus templommal Szécsényi konföderáció oklevele Szécsény város Nógrád vármegyében, a Szécsényi járás központja.
Nógrád vármegye és Szécsény · Salgótarján és Szécsény ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Nógrád vármegye és Szlovákia · Salgótarján és Szlovákia ·
Tölgy
Tölgyfa a Budai-hegységben Kocsányos tölgyek télen Tölgylevelek 263px Kocsányos tölgy (Quercus robur) határozó 263px 263px A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal.
Nógrád vármegye és Tölgy · Salgótarján és Tölgy ·
Vizslás
Vizslás község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Nógrád vármegye és Vizslás · Salgótarján és Vizslás ·
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Nógrád vármegye és Zagyva · Salgótarján és Zagyva ·
21-es főút (Magyarország)
A 21-es számú főút Hatvan és Somoskőújfalu között halad a Zagyva völgyében.
21-es főút (Magyarország) és Nógrád vármegye · 21-es főút (Magyarország) és Salgótarján ·
22-es főút (Magyarország)
A 22-es számú főút Nógrád vármegye egyik legfontosabb útja, a 2-es és a 21-es főutakat köti össze.
22-es főút (Magyarország) és Nógrád vármegye · 22-es főút (Magyarország) és Salgótarján ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nógrád vármegye és Salgótarján
- Mi van a közös Nógrád vármegye és Salgótarján
- Közötti hasonlóságok Nógrád vármegye és Salgótarján
Összehasonlítását Nógrád vármegye és Salgótarján
Nógrád vármegye 237 kapcsolatokat, ugyanakkor Salgótarján 479. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 5.73% = 41 / (237 + 479).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nógrád vármegye és Salgótarján. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
