Közötti hasonlóságok Névelő és Nem (nyelvészet)
Névelő és Nem (nyelvészet) 27 közös dolog (a Uniópédia): Alanyeset, Angol nyelv, Birtokos eset, Birtokos névmás, Determináns (nyelvészet), Főnév, Hangsúly (nyelvészet), Jelző, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Melléknév, Mutató névmás, Névmás, Névszó, Nyelv, Nyelvtan, Részes eset, Regiszter (nyelvészet), Román nyelv, Spanyol nyelv, Szókincs, Szláv nyelvek, Tárgy (nyelvtan), Tárgyeset, Toldalék.
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Alanyeset és Névelő · Alanyeset és Nem (nyelvészet) ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Névelő · Angol nyelv és Nem (nyelvészet) ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Névelő · Birtokos eset és Nem (nyelvészet) ·
Birtokos névmás
A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).
Birtokos névmás és Névelő · Birtokos névmás és Nem (nyelvészet) ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Névelő · Determináns (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Névelő · Főnév és Nem (nyelvészet) ·
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Hangsúly (nyelvészet) és Névelő · Hangsúly (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Jelző és Névelő · Jelző és Nem (nyelvészet) ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Latin nyelv és Névelő · Latin nyelv és Nem (nyelvészet) ·
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Magánhangzó és Névelő · Magánhangzó és Nem (nyelvészet) ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Névelő · Magyar nyelv és Nem (nyelvészet) ·
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Mássalhangzó és Névelő · Mássalhangzó és Nem (nyelvészet) ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Melléknév és Névelő · Melléknév és Nem (nyelvészet) ·
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Mutató névmás és Névelő · Mutató névmás és Nem (nyelvészet) ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Névelő és Névmás · Névmás és Nem (nyelvészet) ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Névelő és Névszó · Névszó és Nem (nyelvészet) ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Névelő és Nyelv · Nem (nyelvészet) és Nyelv ·
Nyelvtan
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
Névelő és Nyelvtan · Nem (nyelvészet) és Nyelvtan ·
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Névelő és Részes eset · Nem (nyelvészet) és Részes eset ·
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Névelő és Regiszter (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet) ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Névelő és Román nyelv · Nem (nyelvészet) és Román nyelv ·
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Névelő és Spanyol nyelv · Nem (nyelvészet) és Spanyol nyelv ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Névelő és Szókincs · Nem (nyelvészet) és Szókincs ·
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Névelő és Szláv nyelvek · Nem (nyelvészet) és Szláv nyelvek ·
Tárgy (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tárgy (nyelvészet).
Névelő és Tárgy (nyelvtan) · Nem (nyelvészet) és Tárgy (nyelvtan) ·
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Névelő és Tárgyeset · Nem (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Névelő és Nem (nyelvészet)
- Mi van a közös Névelő és Nem (nyelvészet)
- Közötti hasonlóságok Névelő és Nem (nyelvészet)
Összehasonlítását Névelő és Nem (nyelvészet)
Névelő 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Nem (nyelvészet) 61. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 23.28% = 27 / (55 + 61).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Névelő és Nem (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: