Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: Ady Endre, Új Szellemi Front, Balatonszárszó, Barsi Dénes, Bartók Béla (zeneszerző), Cserhát József, Czine Mihály, Darvas József (író), Debrecen, Erdélyi József (költő), Erdei Ferenc (szociológus), Fáy Aladár, Féja Géza, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Görömbei András, Gombos Gyula, Gulyás Pál (költő), Harmadik utasság, Illyés Gyula, Irodalomtörténet, Juhász Géza (költő), Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942), Kodály Zoltán, Kodolányi János (író), Kommunizmus, Kovács Imre (politikus), Magyar Napló, Magyarország, Mágikus realizmus, Márciusi Front, Második világháború, Móricz Zsigmond, Mesterházi Lajos, Mindentudás Egyeteme, Molnár József (író), Nagy Lajos (író), Napkelet (folyóirat, 1923–1940), Naturalizmus (művészet), Németh László (író), Népiesség, Nemzeti Parasztpárt, Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, Nyugat (folyóirat), Püski Sándor, Petőfi Sándor, Realizmus (művészet), Sértő Kálmán, Sinka István, Szabó Dezső (író), Szabó Lőrinc, ..., Szabó Pál (író), Szabó Zoltán (író), Szociográfia, Tamási Áron, Válasz, Veres Péter (író), 20. század. Bővíteni index (7 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Népi írók és Ady Endre · Többet látni »
Új Szellemi Front
Új Szellemi Front (1935. április 16.), Budapest, Zilahy Lajos háza.
Új!!: Népi írók és Új Szellemi Front · Többet látni »
Balatonszárszó
Balatonszárszó (németül: Sarßau) nagyközség Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Népi írók és Balatonszárszó · Többet látni »
Barsi Dénes
Barsi Dénes (eredeti neve: Harcsa Dénes) (Jóka, 1905. július 7. – Dunaújváros, 1968. január 5.) József Attila-díjas (1962) író, újságíró.
Új!!: Népi írók és Barsi Dénes · Többet látni »
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Népi írók és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »
Cserhát József
Cserhát József (Balsa, 1915. március 20. – 1969. augusztus 6.) költő, szerkesztő.
Új!!: Népi írók és Cserhát József · Többet látni »
Czine Mihály
Czine Mihály emléktábla (Budapest, I. ker, Szabó Ilonka u. 31.) Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5. – Budapest, 1999. január 21.) Széchenyi-díjas (1994) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Új!!: Népi írók és Czine Mihály · Többet látni »
Darvas József (író)
Orosházán Darvas József (született Dumitrás József, Orosháza, 1912. február 10. – Budapest, 1973. december 3.) kétszeres Kossuth-díjas magyar író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja.
Új!!: Népi írók és Darvas József (író) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Népi írók és Debrecen · Többet látni »
Erdélyi József (költő)
Erdélyi József (eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) háromszoros Baumgarten-díjas magyar költő.
Új!!: Népi írók és Erdélyi József (költő) · Többet látni »
Erdei Ferenc (szociológus)
Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24. – Budapest, 1971. május 11.) magyar szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, a Márciusi Front és a Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője.
Új!!: Népi írók és Erdei Ferenc (szociológus) · Többet látni »
Fáy Aladár
Fáy Aladár (Budapest, 1898. április 11. – Budapest, 1963. február 18.) magyar festő, grafikus, képzőművész tanár, mindhárom minőségében jelentős hatást gyakorolt a huszadik század első felének magyar képzőművészetére.
Új!!: Népi írók és Fáy Aladár · Többet látni »
Féja Géza
Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
Új!!: Népi írók és Féja Géza · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Népi írók és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Görömbei András
Görömbei András (Polgár, 1945. február 5. – Budapest, 2013. június 30.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Népi írók és Görömbei András · Többet látni »
Gombos Gyula
Gombos Gyula (Temesvár, 1913. szeptember 30. – Budapest, 2000. december 5.) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, újságíró, író, esszéíró.
Új!!: Népi írók és Gombos Gyula · Többet látni »
Gulyás Pál (költő)
Medgyessy sétány Gulyás Pál Lajos (Debrecen, 1899. október 27. – Debrecen, 1944. május 13.) magyar költő, tanár.
Új!!: Népi írók és Gulyás Pál (költő) · Többet látni »
Harmadik utasság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmadikutasság.
Új!!: Népi írók és Harmadik utasság · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Népi írók és Illyés Gyula · Többet látni »
Irodalomtörténet
Az irodalomtörténet az irodalomtudomány azon ága, amely az irodalommal, az irodalmi művekkel kronologikusan, történeti sorrendben foglalkozik, az egyes korokra jellemző műfajok és korstílusok szerint csoportosítja őket, és a történelmi hátteret, az egyes írók életrajzát és egymással való kapcsolatát is vizsgálja.
Új!!: Népi írók és Irodalomtörténet · Többet látni »
Juhász Géza (költő)
Juhász Géza, teljes nevén Juhász Sándor Géza (Debrecen, 1894. december 20. – Debrecen, 1968. július 13.) magyar költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1952).
Új!!: Népi írók és Juhász Géza (költő) · Többet látni »
Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)
A Kelet Népe (1935–1942), önmeghatározása (alcíme) szerint, magyar „szépirodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat”.
Új!!: Népi írók és Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942) · Többet látni »
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Új!!: Népi írók és Kodály Zoltán · Többet látni »
Kodolányi János (író)
Idősebb Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.
Új!!: Népi írók és Kodolányi János (író) · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Népi írók és Kommunizmus · Többet látni »
Kovács Imre (politikus)
Kovács Imre (Alcsút, 1913. március 10. – New York, 1980. október 27.) magyar politikus, a két világháború közti népi mozgalom kiemelkedő alakja, népi író, később parasztpárti politikus, aki a Magyar Kommunista Párt (MKP) hatalomátvétele előtt emigrált.
Új!!: Népi írók és Kovács Imre (politikus) · Többet látni »
Magyar Napló
A Magyar Napló a Magyar Írószövetség havonta megjelenő irodalmi folyóirata.
Új!!: Népi írók és Magyar Napló · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Népi írók és Magyarország · Többet látni »
Mágikus realizmus
A mágikus realizmus olyan művészeti irányzat, amely valósághű képet fest a világról, miközben mágikus elemekkel is kiegészíti, gyakran elmosva a határvonalat a fantázia és a valóság között.
Új!!: Népi írók és Mágikus realizmus · Többet látni »
Márciusi Front
Márciusi Front (1937. március 15. – 1938 vége) szellemi és politikai mozgalom.
Új!!: Népi írók és Márciusi Front · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Népi írók és Második világháború · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Népi írók és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Mesterházi Lajos
Mesterházi Lajos (eredeti neve: Hoffstaedter Lajos) (Kispest, 1916. március 3. – Budapest, 1979. április 4.) Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas magyar író.
Új!!: Népi írók és Mesterházi Lajos · Többet látni »
Mindentudás Egyeteme
A Mindentudás Egyeteme egy 2002.
Új!!: Népi írók és Mindentudás Egyeteme · Többet látni »
Molnár József (író)
Molnár József (Budapest, 1918. augusztus 27. – München, 2009. december 1.) magyar népi író, folyóirat-szerkesztő, könyvkiadó és nyomdász.
Új!!: Népi írók és Molnár József (író) · Többet látni »
Nagy Lajos (író)
Nagy Lajos (Apostag–Tabányitelek, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.) Kossuth-díjas magyar író, publicista.
Új!!: Népi írók és Nagy Lajos (író) · Többet látni »
Napkelet (folyóirat, 1923–1940)
Napkelet a Magyar Irodalmi Társaság folyóirata (1.1923 – 18. 1940).
Új!!: Népi írók és Napkelet (folyóirat, 1923–1940) · Többet látni »
Naturalizmus (művészet)
Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.
Új!!: Népi írók és Naturalizmus (művészet) · Többet látni »
Németh László (író)
Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Új!!: Népi írók és Németh László (író) · Többet látni »
Népiesség
A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.
Új!!: Népi írók és Népiesség · Többet látni »
Nemzeti Parasztpárt
A Nemzeti Parasztpárt alapításának 50. évfordulójára emelt emlékmű Makón, a Maros partján A Nemzeti Parasztpárt magyar agrárpárt volt, amelyet 1939-ben alapítottak népi írók és paraszt-politikusok.
Új!!: Népi írók és Nemzeti Parasztpárt · Többet látni »
Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939.
Új!!: Népi írók és Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Népi írók és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Püski Sándor
Püski Sándor (Békés, 1911. február 4. – Budapest, 2009. augusztus 2.) magyar könyvkiadó.
Új!!: Népi írók és Püski Sándor · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Népi írók és Petőfi Sándor · Többet látni »
Realizmus (művészet)
Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat.
Új!!: Népi írók és Realizmus (művészet) · Többet látni »
Sértő Kálmán
Sértő Kálmán Zoltán (Bisse, 1910. szeptember 29. – Gyalu, 1941. június 15.) költő, író, újságíró.
Új!!: Népi írók és Sértő Kálmán · Többet látni »
Sinka István
Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író.
Új!!: Népi írók és Sinka István · Többet látni »
Szabó Dezső (író)
Szabó Dezső szobra Citadella közelében Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár.
Új!!: Népi írók és Szabó Dezső (író) · Többet látni »
Szabó Lőrinc
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Új!!: Népi írók és Szabó Lőrinc · Többet látni »
Szabó Pál (író)
Szabó Pál (Biharugra, 1893. április 5. – Budapest, 1970. október 31.) kétszeres Kossuth-díjas magyar regényíró, politikus, elbeszélő.
Új!!: Népi írók és Szabó Pál (író) · Többet látni »
Szabó Zoltán (író)
Szabó Zoltán emléktáblája gyermekkori lakhelyén (Budapest XIII. ker., Visegrádi u. 43–45.) Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője.
Új!!: Népi írók és Szabó Zoltán (író) · Többet látni »
Szociográfia
A szociográfia egy epikai műfaj, próza, mely a szakirodalom körébe tartozik.
Új!!: Népi írók és Szociográfia · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Népi írók és Tamási Áron · Többet látni »
Válasz
A Válasz szépirodalmi és társadalompolitikai folyóirat volt 1934 május – 1938 június, majd 1946 október – 1949 június között.
Új!!: Népi írók és Válasz · Többet látni »
Veres Péter (író)
Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6. – Budapest, 1970. április 16.) író, politikus.
Új!!: Népi írók és Veres Péter (író) · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Népi írók és 20. század · Többet látni »
