Közötti hasonlóságok I. Lajos magyar király és Német Lovagrend
I. Lajos magyar király és Német Lovagrend 52 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Balti-tenger, Barletta, Brassó, Erdély, Eretnekség, Európa, Fekete-tenger, Habsburg Birodalom, Havasalföld, Hedvig lengyel királynő, I. Károly magyar király, I. Ulászló lengyel király, III. Kázmér lengyel király, Iszlám, IV. Béla magyar király, IV. Valdemár dán király, Katolicizmus, Kálmán magyar király, Konrád lengyel fejedelem, Krakkó, Latin nyelv, Lengyelország, Litvánia, Lovag, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarország, Moldva (régió), Nagy-Lengyelország, ..., Nádor, Nápolyi Királyság, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Nyugat-Európa, Országbíró, Ortodox kereszténység, Piast Erzsébet magyar királyné, Róma, Szűz Mária, Szent György, Szeptember 17., Szilézia, Velencei Köztársaság, Visegrád, Zsigmond magyar király, 1340-es évek, 14. század, 15. század, 16. század, 19. század. Bővíteni index (22 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és I. Lajos magyar király · Ausztria és Német Lovagrend ·
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Balti-tenger és I. Lajos magyar király · Balti-tenger és Német Lovagrend ·
Barletta
Barletta város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Barletta-Andria-Trani megyében.
Barletta és I. Lajos magyar király · Barletta és Német Lovagrend ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és I. Lajos magyar király · Brassó és Német Lovagrend ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Lajos magyar király · Erdély és Német Lovagrend ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Eretnekség és I. Lajos magyar király · Eretnekség és Német Lovagrend ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és I. Lajos magyar király · Európa és Német Lovagrend ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Fekete-tenger és I. Lajos magyar király · Fekete-tenger és Német Lovagrend ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és I. Lajos magyar király · Habsburg Birodalom és Német Lovagrend ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és I. Lajos magyar király · Havasalföld és Német Lovagrend ·
Hedvig lengyel királynő
Anjou Hedvig (Buda, 1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.
Hedvig lengyel királynő és I. Lajos magyar király · Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
I. Károly magyar király és I. Lajos magyar király · I. Károly magyar király és Német Lovagrend ·
I. Ulászló lengyel király
I.
I. Lajos magyar király és I. Ulászló lengyel király · I. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend ·
III. Kázmér lengyel király
III.
I. Lajos magyar király és III. Kázmér lengyel király · III. Kázmér lengyel király és Német Lovagrend ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
I. Lajos magyar király és Iszlám · Iszlám és Német Lovagrend ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
I. Lajos magyar király és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Német Lovagrend ·
IV. Valdemár dán király
IV.
I. Lajos magyar király és IV. Valdemár dán király · IV. Valdemár dán király és Német Lovagrend ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
I. Lajos magyar király és Katolicizmus · Katolicizmus és Német Lovagrend ·
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
I. Lajos magyar király és Kálmán magyar király · Kálmán magyar király és Német Lovagrend ·
Konrád lengyel fejedelem
Mazóviai Konrád, (1187 – 1247. augusztus 31.) Igazságos Kázmér és Znojmói Heléna kisebbik fia.
I. Lajos magyar király és Konrád lengyel fejedelem · Konrád lengyel fejedelem és Német Lovagrend ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
I. Lajos magyar király és Krakkó · Krakkó és Német Lovagrend ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
I. Lajos magyar király és Latin nyelv · Latin nyelv és Német Lovagrend ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Lajos magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Német Lovagrend ·
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
I. Lajos magyar király és Litvánia · Litvánia és Német Lovagrend ·
Lovag
Lovagok párbaja középkori kódexben A lovag (latinul miles) a középkori nyugat keresztény Európában átfogó értelemben olyan ember volt, aki vagyoni helyzete révén megengedhette magának a nehézpáncélos lovas hadviselés személyes költségeit.
I. Lajos magyar király és Lovag · Lovag és Német Lovagrend ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Lajos magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Német Lovagrend ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
I. Lajos magyar király és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Német Lovagrend ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
I. Lajos magyar király és Magyarország · Magyarország és Német Lovagrend ·
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
I. Lajos magyar király és Moldva (régió) · Moldva (régió) és Német Lovagrend ·
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
I. Lajos magyar király és Nagy-Lengyelország · Német Lovagrend és Nagy-Lengyelország ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
I. Lajos magyar király és Nádor · Nádor és Német Lovagrend ·
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
I. Lajos magyar király és Nápolyi Királyság · Nápolyi Királyság és Német Lovagrend ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
I. Lajos magyar király és Német nyelv · Német Lovagrend és Német nyelv ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
I. Lajos magyar király és Német-római Birodalom · Német Lovagrend és Német-római Birodalom ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
I. Lajos magyar király és Németek · Német Lovagrend és Németek ·
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
I. Lajos magyar király és Nyugat-Európa · Német Lovagrend és Nyugat-Európa ·
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
I. Lajos magyar király és Országbíró · Német Lovagrend és Országbíró ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
I. Lajos magyar király és Ortodox kereszténység · Német Lovagrend és Ortodox kereszténység ·
Piast Erzsébet magyar királyné
Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Łokietek Erzsébet (ismert még mint Lengyelországi Erzsébet,; 1305 – 1380. december 29.), a Piast-házból származó lengyel királyi hercegnő, házassága révén Magyarország királynéja 1320 és 1342 között.
I. Lajos magyar király és Piast Erzsébet magyar királyné · Német Lovagrend és Piast Erzsébet magyar királyné ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
I. Lajos magyar király és Róma · Német Lovagrend és Róma ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
I. Lajos magyar király és Szűz Mária · Német Lovagrend és Szűz Mária ·
Szent György
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.
I. Lajos magyar király és Szent György · Német Lovagrend és Szent György ·
Szeptember 17.
Névnapok: Zsófia + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Galamb, Hildegárd, Ildikó, Kolomba, Lambert, Ludmilla, Oriána, Palóma, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Szofi, Szófia, Zsófi.
I. Lajos magyar király és Szeptember 17. · Német Lovagrend és Szeptember 17. ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
I. Lajos magyar király és Szilézia · Német Lovagrend és Szilézia ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
I. Lajos magyar király és Velencei Köztársaság · Német Lovagrend és Velencei Köztársaság ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
I. Lajos magyar király és Visegrád · Német Lovagrend és Visegrád ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Lajos magyar király és Zsigmond magyar király · Német Lovagrend és Zsigmond magyar király ·
1340-es évek
----.
1340-es évek és I. Lajos magyar király · 1340-es évek és Német Lovagrend ·
14. század
A 14.
14. század és I. Lajos magyar király · 14. század és Német Lovagrend ·
15. század
A 15.
15. század és I. Lajos magyar király · 15. század és Német Lovagrend ·
16. század
A 16.
16. század és I. Lajos magyar király · 16. század és Német Lovagrend ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és I. Lajos magyar király · 19. század és Német Lovagrend ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Lajos magyar király és Német Lovagrend
- Mi van a közös I. Lajos magyar király és Német Lovagrend
- Közötti hasonlóságok I. Lajos magyar király és Német Lovagrend
Összehasonlítását I. Lajos magyar király és Német Lovagrend
I. Lajos magyar király 413 kapcsolatokat, ugyanakkor Német Lovagrend 538. Ami közös bennük 52, a Jaccard index 5.47% = 52 / (413 + 538).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Lajos magyar király és Német Lovagrend. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: