Közötti hasonlóságok Német Aranybulla és Németország történelme
Német Aranybulla és Németország történelme 20 közös dolog (a Uniópédia): Augsburgi vallásbéke, Austerlitzi csata, Harmincéves háború, I. Ferenc magyar király, I. Ferenc német-római császár, I. Napóleon francia császár, III. Frigyes német-római császár, Invesztitúraharc, IV. Henrik német-római császár, IV. Károly német-római császár, Köln, Német Szövetség, Német-római Birodalom, Rajnai Palotagrófság, Rajnai Szövetség (1806), Szászország, Trier, Választófejedelem, VII. Gergely pápa, Zollverein.
Augsburgi vallásbéke
A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.
Augsburgi vallásbéke és Német Aranybulla · Augsburgi vallásbéke és Németország történelme ·
Austerlitzi csata
Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország).
Austerlitzi csata és Német Aranybulla · Austerlitzi csata és Németország történelme ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Német Aranybulla · Harmincéves háború és Németország történelme ·
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
I. Ferenc magyar király és Német Aranybulla · I. Ferenc magyar király és Németország történelme ·
I. Ferenc német-római császár
Lotaringiai Ferenc István (Nancy, 1708. december 8. – Innsbruck, 1765. augusztus 18.) a Lotaringiai-házból származó herceg, 1729 és 1737 között Lotaringia és Bar uralkodó hercege III. Ferenc néven, 1737-től Toscana nagyhercege II. Ferenc néven, továbbá Habsburg Mária Terézia uralkodónővel kötött házassága révén 1740-től az osztrák örökös tartományok társuralkodója, valamint 1745-től a Német-római Birodalom császára I. Ferenc néven.
I. Ferenc német-római császár és Német Aranybulla · I. Ferenc német-római császár és Németország történelme ·
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
I. Napóleon francia császár és Német Aranybulla · I. Napóleon francia császár és Németország történelme ·
III. Frigyes német-római császár
III.
III. Frigyes német-római császár és Német Aranybulla · III. Frigyes német-római császár és Németország történelme ·
Invesztitúraharc
Az invesztitúraharc a középkori Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a Frank Birodalomig, a Karoling dinasztiából származó Nagy Károlyig nyúlnak vissza.
Invesztitúraharc és Német Aranybulla · Invesztitúraharc és Németország történelme ·
IV. Henrik német-római császár
IV.
IV. Henrik német-római császár és Német Aranybulla · IV. Henrik német-római császár és Németország történelme ·
IV. Károly német-római császár
IV.
IV. Károly német-római császár és Német Aranybulla · IV. Károly német-római császár és Németország történelme ·
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
Köln és Német Aranybulla · Köln és Németország történelme ·
Német Szövetség
A Német Szövetség, a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815.
Német Aranybulla és Német Szövetség · Német Szövetség és Németország történelme ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Német Aranybulla és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Németország történelme ·
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
Német Aranybulla és Rajnai Palotagrófság · Németország történelme és Rajnai Palotagrófság ·
Rajnai Szövetség (1806)
A Rajnai Szövetség átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.
Német Aranybulla és Rajnai Szövetség (1806) · Németország történelme és Rajnai Szövetség (1806) ·
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Német Aranybulla és Szászország · Németország történelme és Szászország ·
Trier
Trier (ejtsd kb: tríör (tʁiːɐ̯),, luxemburgi nyelven: Tréier) németországi város, amely a Mosel folyó mentén helyezkedik el.
Német Aranybulla és Trier · Németország történelme és Trier ·
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Német Aranybulla és Választófejedelem · Németország történelme és Választófejedelem ·
VII. Gergely pápa
VII.
Német Aranybulla és VII. Gergely pápa · Németország történelme és VII. Gergely pápa ·
Zollverein
A német Vámunió 1834 előtt és után A Német Vámunió, Zollverein 1834–1871 között állt fenn.
Német Aranybulla és Zollverein · Németország történelme és Zollverein ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Német Aranybulla és Németország történelme
- Mi van a közös Német Aranybulla és Németország történelme
- Közötti hasonlóságok Német Aranybulla és Németország történelme
Összehasonlítását Német Aranybulla és Németország történelme
Német Aranybulla 37 kapcsolatokat, ugyanakkor Németország történelme 472. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 3.93% = 20 / (37 + 472).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Német Aranybulla és Németország történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: