Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Német-római Birodalom és Reformáció

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Német-római Birodalom és Reformáció

Német-római Birodalom vs. Reformáció

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában. A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Közötti hasonlóságok Német-római Birodalom és Reformáció

Német-római Birodalom és Reformáció 34 közös dolog (a Uniópédia): Anabaptista mozgalom, Augsburg, Augsburgi vallásbéke, Ágostai hitvallás, Bécs, Brandenburg, Csehország, Ellenreformáció, Erdély, Evangélikus kereszténység, Franciaország, Frankfurt am Main, Harmincéves háború, I. Miksa német-római császár, Kálvinizmus, Köln, Konstanzi zsinat, Latin nyelv, Lengyelország, Luther Márton, Magyarország, Német Lovagrend, Német parasztháború, Németalföld, Nürnberg, Püspök, Róma, Schmalkaldeni háború, Svábföld, Svájc, ..., Svédország, Türingia, V. Károly német-római császár, 15. század. Bővíteni index (4 több) »

Anabaptista mozgalom

Anabaptistáknak vagy újrakeresztelőknek nevezték a reformáció kezdetén, a reformációval párhuzamosan zajló, a katolikus egyház és a protestánsok képviselői által egyaránt üldözött, olyan radikális keresztény megújulási mozgalom tagjait, melynek alaptanításai különböztek, illetve (bizonyos tanaik) szembeálltak a reformáció egyes alaptanaival (mint például a csak kegyelem által illetve a kizárólag hit általi üdvözülés). Gyülekezésre szólították fel a "kiválasztottakat", szakítani akartak a bűnös világgal, s a "szentek" közösségeit igyekeztek létrehozni, amelyek tagjainak új keresztségben kellett részesülniük, ezért a gyermekkeresztség elvetése mellett a hozzájuk csatlakozókat újra megkeresztelték.

Anabaptista mozgalom és Német-római Birodalom · Anabaptista mozgalom és Reformáció · Többet látni »

Augsburg

Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.

Augsburg és Német-római Birodalom · Augsburg és Reformáció · Többet látni »

Augsburgi vallásbéke

A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.

Augsburgi vallásbéke és Német-római Birodalom · Augsburgi vallásbéke és Reformáció · Többet látni »

Ágostai hitvallás

Az ágostai hitvallás (latinul Confessio Augustana, németül Augsburger Bekenntnis) az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata, a reformáció jelentős dokumentuma, a legfontosabb lutheri hittételek összefoglalása.

Ágostai hitvallás és Német-római Birodalom · Ágostai hitvallás és Reformáció · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Német-római Birodalom · Bécs és Reformáció · Többet látni »

Brandenburg

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.

Brandenburg és Német-római Birodalom · Brandenburg és Reformáció · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Csehország és Német-római Birodalom · Csehország és Reformáció · Többet látni »

Ellenreformáció

Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.

Ellenreformáció és Német-római Birodalom · Ellenreformáció és Reformáció · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Német-római Birodalom · Erdély és Reformáció · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Evangélikus kereszténység és Német-római Birodalom · Evangélikus kereszténység és Reformáció · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és Német-római Birodalom · Franciaország és Reformáció · Többet látni »

Frankfurt am Main

Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.

Frankfurt am Main és Német-római Birodalom · Frankfurt am Main és Reformáció · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Harmincéves háború és Német-római Birodalom · Harmincéves háború és Reformáció · Többet látni »

I. Miksa német-római császár

I.

I. Miksa német-római császár és Német-római Birodalom · I. Miksa német-római császár és Reformáció · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Kálvinizmus és Német-római Birodalom · Kálvinizmus és Reformáció · Többet látni »

Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Köln és Német-római Birodalom · Köln és Reformáció · Többet látni »

Konstanzi zsinat

Václav Brožík: Husz János a konstanzi zsinaton, festmény (1883) 1415 július 6. Husz János megégetése, miniatúra Ulrich Richental ''Chronik des Konstanzer Konzils'' című művében A konstanzi zsinat 1414-től 1418-ig ülésezett.

Konstanzi zsinat és Német-római Birodalom · Konstanzi zsinat és Reformáció · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Latin nyelv és Német-római Birodalom · Latin nyelv és Reformáció · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Lengyelország és Német-római Birodalom · Lengyelország és Reformáció · Többet látni »

Luther Márton

A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.

Luther Márton és Német-római Birodalom · Luther Márton és Reformáció · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Német-római Birodalom · Magyarország és Reformáció · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Német Lovagrend és Német-római Birodalom · Német Lovagrend és Reformáció · Többet látni »

Német parasztháború

A német parasztháború vagy nagy német parasztfelkelés nagy kiterjedésű parasztfelkelés volt 1524 és 1525 között, amely a Német-római Birodalom sok tartományára kiterjedt, elsősorban a birodalom déli részén.

Német parasztháború és Német-római Birodalom · Német parasztháború és Reformáció · Többet látni »

Németalföld

'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.

Német-római Birodalom és Németalföld · Németalföld és Reformáció · Többet látni »

Nürnberg

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.

Német-római Birodalom és Nürnberg · Nürnberg és Reformáció · Többet látni »

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

Német-római Birodalom és Püspök · Püspök és Reformáció · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Német-római Birodalom és Róma · Róma és Reformáció · Többet látni »

Schmalkaldeni háború

A schmalkaldeni háborúban 1546–1547 között V. Károly állt szemben a schmalkaldeni szövetség tagjaival.

Német-római Birodalom és Schmalkaldeni háború · Reformáció és Schmalkaldeni háború · Többet látni »

Svábföld

Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.

Német-római Birodalom és Svábföld · Reformáció és Svábföld · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Német-római Birodalom és Svájc · Reformáció és Svájc · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Német-római Birodalom és Svédország · Reformáció és Svédország · Többet látni »

Türingia

Türingia, teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.

Német-római Birodalom és Türingia · Reformáció és Türingia · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Német-római Birodalom és V. Károly német-római császár · Reformáció és V. Károly német-római császár · Többet látni »

15. század

A 15.

15. század és Német-római Birodalom · 15. század és Reformáció · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Német-római Birodalom és Reformáció

Német-római Birodalom 269 kapcsolatokat, ugyanakkor Reformáció 275. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 6.25% = 34 / (269 + 275).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Német-római Birodalom és Reformáció. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »