Német-római Birodalom és Prágai defenesztráció (1618)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Német-római Birodalom és Prágai defenesztráció (1618)

Német-római Birodalom vs. Prágai defenesztráció (1618)

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában. Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.

Augsburgi vallásbéke

A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.

Augsburgi vallásbéke és Német-római Birodalom · Augsburgi vallásbéke és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »

Cseh Királyság

A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.

Cseh Királyság és Német-római Birodalom · Cseh Királyság és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Harmincéves háború és Német-római Birodalom · Harmincéves háború és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »

Katolikus Liga (1609)

A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra.

Katolikus Liga (1609) és Német-római Birodalom · Katolikus Liga (1609) és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Latin nyelv és Német-római Birodalom · Latin nyelv és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »

Protestáns Unió

A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.

Német-római Birodalom és Protestáns Unió · Prágai defenesztráció (1618) és Protestáns Unió · Többet látni »