Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Német Aranybulla és Német-római Birodalom
Német Aranybulla és Német-római Birodalom 22 közös dolog (a Uniópédia): Augsburgi vallásbéke, Austerlitzi csata, Brandenburg, Csehország, Fejedelem, Frankfurt am Main, Harmincéves háború, I. Ferenc magyar király, I. Napóleon francia császár, III. Frigyes német-római császár, Invesztitúraharc, IV. Henrik német-római császár, IV. Károly német-római császár, Köln, Király, Mainz, Rajnai Palotagrófság, Rajnai Szövetség (1806), Szászország, Trier, Választófejedelem, VII. Gergely pápa.
Augsburgi vallásbéke
A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.
Augsburgi vallásbéke és Német Aranybulla · Augsburgi vallásbéke és Német-római Birodalom ·
Austerlitzi csata
Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország).
Austerlitzi csata és Német Aranybulla · Austerlitzi csata és Német-római Birodalom ·
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Brandenburg és Német Aranybulla · Brandenburg és Német-római Birodalom ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Német Aranybulla · Csehország és Német-római Birodalom ·
Fejedelem
A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van).
Fejedelem és Német Aranybulla · Fejedelem és Német-római Birodalom ·
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Frankfurt am Main és Német Aranybulla · Frankfurt am Main és Német-római Birodalom ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Német Aranybulla · Harmincéves háború és Német-római Birodalom ·
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
I. Ferenc magyar király és Német Aranybulla · I. Ferenc magyar király és Német-római Birodalom ·
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
I. Napóleon francia császár és Német Aranybulla · I. Napóleon francia császár és Német-római Birodalom ·
III. Frigyes német-római császár
III.
III. Frigyes német-római császár és Német Aranybulla · III. Frigyes német-római császár és Német-római Birodalom ·
Invesztitúraharc
Az invesztitúraharc a középkori Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a Frank Birodalomig, a Karoling dinasztiából származó Nagy Károlyig nyúlnak vissza.
Invesztitúraharc és Német Aranybulla · Invesztitúraharc és Német-római Birodalom ·
IV. Henrik német-római császár
IV.
IV. Henrik német-római császár és Német Aranybulla · IV. Henrik német-római császár és Német-római Birodalom ·
IV. Károly német-római császár
IV.
IV. Károly német-római császár és Német Aranybulla · IV. Károly német-római császár és Német-római Birodalom ·
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
Köln és Német Aranybulla · Köln és Német-római Birodalom ·
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
Király és Német Aranybulla · Király és Német-római Birodalom ·
Mainz
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.
Mainz és Német Aranybulla · Mainz és Német-római Birodalom ·
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
Német Aranybulla és Rajnai Palotagrófság · Német-római Birodalom és Rajnai Palotagrófság ·
Rajnai Szövetség (1806)
A Rajnai Szövetség átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.
Német Aranybulla és Rajnai Szövetség (1806) · Német-római Birodalom és Rajnai Szövetség (1806) ·
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Német Aranybulla és Szászország · Német-római Birodalom és Szászország ·
Trier
Trier (ejtsd kb: tríör (tʁiːɐ̯),, luxemburgi nyelven: Tréier) németországi város, amely a Mosel folyó mentén helyezkedik el.
Német Aranybulla és Trier · Német-római Birodalom és Trier ·
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Német Aranybulla és Választófejedelem · Német-római Birodalom és Választófejedelem ·
VII. Gergely pápa
VII.
Német Aranybulla és VII. Gergely pápa · Német-római Birodalom és VII. Gergely pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Német Aranybulla és Német-római Birodalom
- Mi van a közös Német Aranybulla és Német-római Birodalom
- Közötti hasonlóságok Német Aranybulla és Német-római Birodalom
Összehasonlítását Német Aranybulla és Német-római Birodalom
Német Aranybulla 37 kapcsolatokat, ugyanakkor Német-római Birodalom 269. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 7.19% = 22 / (37 + 269).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Német Aranybulla és Német-római Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
