Közötti hasonlóságok Nyelvművelés Erdélyben és Szabadság (napilap, 1989–)
Nyelvművelés Erdélyben és Szabadság (napilap, 1989–) 11 közös dolog (a Uniópédia): Cs. Gyimesi Éva, Igazság (folyóirat), Kacsó Sándor (újságíró), Kisebbség, Kolozsvár, Magyar nyelv, Magyarország, Murádin László, Rádió, Székelyudvarhely, Televízió.
Cs. Gyimesi Éva
Cs.
Cs. Gyimesi Éva és Nyelvművelés Erdélyben · Cs. Gyimesi Éva és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Igazság (folyóirat)
Igazság címmel megjelent magyar nyelvű periodikum(ok) Romániában (1922–1989).
Igazság (folyóirat) és Nyelvművelés Erdélyben · Igazság (folyóirat) és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Kacsó Sándor (újságíró)
Kacsó Sándor írói álneve: Őrhegyi Sándor (Mikháza, 1901. február 21. – Kolozsvár, 1984. február 17.) erdélyi magyar író, szerkesztő, közíró, baloldali politikus.
Kacsó Sándor (újságíró) és Nyelvművelés Erdélyben · Kacsó Sándor (újságíró) és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Kisebbség
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.
Kisebbség és Nyelvművelés Erdélyben · Kisebbség és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár és Nyelvművelés Erdélyben · Kolozsvár és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Nyelvművelés Erdélyben · Magyar nyelv és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Nyelvművelés Erdélyben · Magyarország és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Murádin László
Murádin László (Harasztos, 1930. november 29. – Kolozsvár, 2022. február 9.) örmény származású erdélyi magyar nyelvész.
Murádin László és Nyelvművelés Erdélyben · Murádin László és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Rádió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rádió (egyértelműsítő lap).
Nyelvművelés Erdélyben és Rádió · Rádió és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Nyelvművelés Erdélyben és Székelyudvarhely · Székelyudvarhely és Szabadság (napilap, 1989–) ·
Televízió
Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban A televízió, röviden tévé vagy betűszóval tv, képek és hangok távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék.
Nyelvművelés Erdélyben és Televízió · Szabadság (napilap, 1989–) és Televízió ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nyelvművelés Erdélyben és Szabadság (napilap, 1989–)
- Mi van a közös Nyelvművelés Erdélyben és Szabadság (napilap, 1989–)
- Közötti hasonlóságok Nyelvművelés Erdélyben és Szabadság (napilap, 1989–)
Összehasonlítását Nyelvművelés Erdélyben és Szabadság (napilap, 1989–)
Nyelvművelés Erdélyben 113 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabadság (napilap, 1989–) 98. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 5.21% = 11 / (113 + 98).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nyelvművelés Erdélyben és Szabadság (napilap, 1989–). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: