Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Nitrogén és Oxigén
Nitrogén és Oxigén 64 közös dolog (a Uniópédia): Adenozin-difoszfát, Adenozin-trifoszfát, Allotrópia, Amidok, Aminosavak, Antoine Lavoisier, Atmoszféra (mértékegység), Baktériumok, Búvárkodás, Bioszféra, Carl Wilhelm Scheele, Cianobaktériumok, CNO-ciklus, Csillag, Desztilláció, Dezoxiribonukleinsav, Dinitrogén-oxid, Dinitrogén-pentoxid, Dinitrogén-trioxid, Elektromágneses sugárzás, Elektronegativitás, Eutrofizáció, Föld, Fehérje, Felezési idő, Flogisztonelmélet, Gáz, Görög nyelv, Glicerin, Hármas kötés, ..., Hidrogén, Hullámhossz, Hypoxia, Joseph Priestley, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kelvin, Keszonbetegség, Kovalens kötés, Légkör, Levegő, Ligandum (szervetlen kémia), Magfúzió, Magnézium, Naprendszer, Neon, Nitrogén-dioxid, Nitrogén-monoxid, Nukleinsavak, Oxidok, Parciális nyomás, Rakéta, Rakéta-hajtóanyag, Rendszám (kémia), Ribonukleinsav, Salétromsav, Sav, Szabványos nyomás és hőmérséklet, Szén, Szén-dioxid, Szerves vegyület, Szervetlen vegyület, Szmog, Vér, Víz. Bővíteni index (34 több) »
Adenozin-difoszfát
Az adenozin-difoszfát, röviden ADP egy nukleotid.
Adenozin-difoszfát és Nitrogén · Adenozin-difoszfát és Oxigén ·
Adenozin-trifoszfát
Az adenozin-5′-trifoszfát (ATP) egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége.
Adenozin-trifoszfát és Nitrogén · Adenozin-trifoszfát és Oxigén ·
Allotrópia
A gyémánt és a grafit a szén allotrop módosulatai Egy kémiai elemnek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását allotrópiának nevezzük.
Allotrópia és Nitrogén · Allotrópia és Oxigén ·
Amidok
Amid funkciós csoport Az amidok karbonsavakból és az aminokból (illetve ammóniából) vízelvonással levezethető vegyületek, vagyis az ammónia illetve a primer és szekunder aminok acilezett származékai.
Amidok és Nitrogén · Amidok és Oxigén ·
Aminosavak
Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.
Aminosavak és Nitrogén · Aminosavak és Oxigén ·
Antoine Lavoisier
Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. – Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész.
Antoine Lavoisier és Nitrogén · Antoine Lavoisier és Oxigén ·
Atmoszféra (mértékegység)
Az atmoszféra (jele: atm) a nyomás mértékegysége.
Atmoszféra (mértékegység) és Nitrogén · Atmoszféra (mértékegység) és Oxigén ·
Baktériumok
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.
Baktériumok és Nitrogén · Baktériumok és Oxigén ·
Búvárkodás
Ókori bizánci búvár léket üt egy gályán, 10. századi kódex illusztrációja A búvárkodás fogalma többféle tevékenységet takarhat, létezik sportbúvárkodás, kedvtelési búvárkodás, ipari búvárkodás.
Búvárkodás és Nitrogén · Búvárkodás és Oxigén ·
Bioszféra
AVHRR adatokból. A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe.
Bioszféra és Nitrogén · Bioszféra és Oxigén ·
Carl Wilhelm Scheele
Carl Wilhelm Scheele szobra Stockholmban Carl (Karl) Wilhelm Scheele (Stralsund, 1742. december 9. – Köping, 1786. május 21.) német származású, svéd kémikus, az oxigén felfedezője.
Carl Wilhelm Scheele és Nitrogén · Carl Wilhelm Scheele és Oxigén ·
Cianobaktériumok
A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.
Cianobaktériumok és Nitrogén · Cianobaktériumok és Oxigén ·
CNO-ciklus
A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).
CNO-ciklus és Nitrogén · CNO-ciklus és Oxigén ·
Csillag
date.
Csillag és Nitrogén · Csillag és Oxigén ·
Desztilláció
A desztilláció vagy lepárlás egyrészt egy régóta használt laboratóriumi technika, másrészt a vegyipar folyadékelegyeinek leggyakrabban használt elválasztási művelete.
Desztilláció és Nitrogén · Desztilláció és Oxigén ·
Dezoxiribonukleinsav
A dezoxiribonukleinsav (közismert magyar rövidítése: DNS; angol rövidítése: DNA - deoxyribonucleic acid) a nukleinsavak (nukleotidokból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag.
Dezoxiribonukleinsav és Nitrogén · Dezoxiribonukleinsav és Oxigén ·
Dinitrogén-oxid
A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van.
Dinitrogén-oxid és Nitrogén · Dinitrogén-oxid és Oxigén ·
Dinitrogén-pentoxid
A dinitrogén-pentoxid (vagy dinitrogén-pentaoxid) a nitrogénnek egyetlen, közönséges körülmények között szilárd halmazállapotú oxidja.
Dinitrogén-pentoxid és Nitrogén · Dinitrogén-pentoxid és Oxigén ·
Dinitrogén-trioxid
A dinitrogén-trioxid a nitrogén egyik oxidja, folyadékfázisban sötétkék színű vegyület, képlete N2O3.
Dinitrogén-trioxid és Nitrogén · Dinitrogén-trioxid és Oxigén ·
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Elektromágneses sugárzás és Nitrogén · Elektromágneses sugárzás és Oxigén ·
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Elektronegativitás és Nitrogén · Elektronegativitás és Oxigén ·
Eutrofizáció
Elszaporodott növényi szervezetek a szennyvíz felszínén Az eutrofizáció egy olyan folyamat, melynek során a vízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet.
Eutrofizáció és Nitrogén · Eutrofizáció és Oxigén ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Föld és Nitrogén · Föld és Oxigén ·
Fehérje
vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.
Fehérje és Nitrogén · Fehérje és Oxigén ·
Felezési idő
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.
Felezési idő és Nitrogén · Felezési idő és Oxigén ·
Flogisztonelmélet
Georg Ernst Stahl Johann Joachim Becher A flogiszton nevű anyag, mellyel a 17. században az égés folyamatát próbálták magyarázni, a kémia fejlődésének egyik mérföldköve.
Flogisztonelmélet és Nitrogén · Flogisztonelmélet és Oxigén ·
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Gáz és Nitrogén · Gáz és Oxigén ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és Nitrogén · Görög nyelv és Oxigén ·
Glicerin
A glicerin (régi magyar nevén: olajéd, zsírédeny) a többértékű alkoholok (cukoralkoholok) közé tartozó szerves vegyület, képlete HOCH2CH(OH)CH2OH.
Glicerin és Nitrogén · Glicerin és Oxigén ·
Hármas kötés
A hármas kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – hat kötőelektron létesít.
Hármas kötés és Nitrogén · Hármas kötés és Oxigén ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Hidrogén és Nitrogén · Hidrogén és Oxigén ·
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Hullámhossz és Nitrogén · Hullámhossz és Oxigén ·
Hypoxia
A hypoxia vagy oxigénhiányos állapot a szervezet kóros állapota, amikor a test (általános hypoxia) vagy annak egy része (szöveti hypoxia) meg van fosztva a megfelelő oxigénellátástól.
Hypoxia és Nitrogén · Hypoxia és Oxigén ·
Joseph Priestley
A Bastille lerombolása másodikévfordulóján a tömeg elpusztítottaházát, könyvtárát, laboratóriumát. Joseph Priestley (Birstall, West Yorkshire, 1733. március 13. – Northumberland, Pennsylvania, 1804. február 6.) angol lelkész, liberális politikai filozófus, fizikus és kémikus.
Joseph Priestley és Nitrogén · Joseph Priestley és Oxigén ·
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Kémiai elemek periódusos rendszere és Nitrogén · Kémiai elemek periódusos rendszere és Oxigén ·
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Kelvin és Nitrogén · Kelvin és Oxigén ·
Keszonbetegség
Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének két katonája a dekompressziós kamrában való kiképzésre készül A keszonbetegség (más néven dekompressziós betegség) a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből az ember túl hamar ér kisebb nyomású helyre.
Keszonbetegség és Nitrogén · Keszonbetegség és Oxigén ·
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Kovalens kötés és Nitrogén · Kovalens kötés és Oxigén ·
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Légkör és Nitrogén · Légkör és Oxigén ·
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Levegő és Nitrogén · Levegő és Oxigén ·
Ligandum (szervetlen kémia)
A kettőnél több atomból álló molekulákban rendszerint egy központi atom (centrális, akceptor) körül több azonos vagy többé-kevésbé hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum (perifériális, donor) helyezkedik el.
Ligandum (szervetlen kémia) és Nitrogén · Ligandum (szervetlen kémia) és Oxigén ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Magfúzió és Nitrogén · Magfúzió és Oxigén ·
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Magnézium és Nitrogén · Magnézium és Oxigén ·
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Naprendszer és Nitrogén · Naprendszer és Oxigén ·
Neon
A neon kémiai elem, nemesgáz.
Neon és Nitrogén · Neon és Oxigén ·
Nitrogén-dioxid
A nitrogén-dioxid a nitrogén egyik oxidja, képlete NO2.
Nitrogén és Nitrogén-dioxid · Nitrogén-dioxid és Oxigén ·
Nitrogén-monoxid
A nitrogén-monoxid színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület.
Nitrogén és Nitrogén-monoxid · Nitrogén-monoxid és Oxigén ·
Nukleinsavak
A nukleinsavak monomer nukleotid láncokból álló makromolekulák.
Nitrogén és Nukleinsavak · Nukleinsavak és Oxigén ·
Oxidok
Az oxidok az oxigén fémekkel, nemfémekkel alkotott vegyületei, döntően O2−-ionokat tartalmazó vegyületek.
Nitrogén és Oxidok · Oxidok és Oxigén ·
Parciális nyomás
A gázkeverékekben minden gáz saját parciális nyomással rendelkezik, ez az az elméleti nyomás, amelyet a gáz akkor fejtene ki, ha ugyanazon a hőmérsékleten egyedül töltené ki a teljes térfogatot.
Nitrogén és Parciális nyomás · Oxigén és Parciális nyomás ·
Rakéta
Modern hordozórakéta indítása(Atlas V, Mars Reconnaissance Orbiter) A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.
Nitrogén és Rakéta · Oxigén és Rakéta ·
Rakéta-hajtóanyag
A rakétaüzemanyagok meghatározás szerint olyan anyagok, melyek égése során nagy mennyiségű és szabályozható hozamú forró gáz keletkezik.
Nitrogén és Rakéta-hajtóanyag · Oxigén és Rakéta-hajtóanyag ·
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Nitrogén és Rendszám (kémia) · Oxigén és Rendszám (kémia) ·
Ribonukleinsav
RNS és DNS a bázisaikkal A ribonukleinsav (RNS) a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekula, amely sok ismétlődő egységből épül fel.
Nitrogén és Ribonukleinsav · Oxigén és Ribonukleinsav ·
Salétromsav
A salétromsav (HNO3) - régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav - egybázisú, erős sav, sói a nitrátok.
Nitrogén és Salétromsav · Oxigén és Salétromsav ·
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Nitrogén és Sav · Oxigén és Sav ·
Szabványos nyomás és hőmérséklet
A kémiában és a fizikai kémiában használjuk a hőmérséklet és a nyomás szabványos értékének fogalmát (angol eredetiben: STP, azaz Standard Temperature and Pressure), amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljék az eltérő eredetű kísérleti eredmények összehasonlítása.
Nitrogén és Szabványos nyomás és hőmérséklet · Oxigén és Szabványos nyomás és hőmérséklet ·
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Nitrogén és Szén · Oxigén és Szén ·
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Nitrogén és Szén-dioxid · Oxigén és Szén-dioxid ·
Szerves vegyület
A kémiai vegyületeket két csoportba lehet sorolni, szerves és szervetlen vegyületekre.
Nitrogén és Szerves vegyület · Oxigén és Szerves vegyület ·
Szervetlen vegyület
Hagyományos értelemben szervetlen vegyületnek azokat a vegyületeket nevezik, amelyek nem biológiai, hanem ásványi eredetűek.
Nitrogén és Szervetlen vegyület · Oxigén és Szervetlen vegyület ·
Szmog
Szmog New Yorkban A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke és fog szóösszetételeként keletkezett kifejezés).
Nitrogén és Szmog · Oxigén és Szmog ·
Vér
Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.
Nitrogén és Vér · Oxigén és Vér ·
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nitrogén és Oxigén
- Mi van a közös Nitrogén és Oxigén
- Közötti hasonlóságok Nitrogén és Oxigén
Összehasonlítását Nitrogén és Oxigén
Nitrogén 213 kapcsolatokat, ugyanakkor Oxigén 337. Ami közös bennük 64, a Jaccard index 11.64% = 64 / (213 + 337).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nitrogén és Oxigén. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
