Közötti hasonlóságok Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Pápaság a középkorban
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Pápaság a középkorban 14 közös dolog (a Uniópédia): Arianizmus, Egyházjog, Frank Birodalom, Gótok, I. Károly frank császár, Istentisztelet, Jézus, Kereszténység, Liturgia, Nagy egyházszakadás, Ortodox kereszténység, Római katolikus egyház, Szentmise, Zsinat.
Arianizmus
Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.
Arianizmus és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Arianizmus és Pápaság a középkorban ·
Egyházjog
Áldást osztó Jézus, mozaik, Sant’Apollinare Nuovo-bazilika, Ravenna ''Concordia Discordantium Canonum'', 1140 Az egyházjog (jus ecclesiasticum) a foglalata azoknak a jogszabályoknak, melyek az egyházra mint ilyenre, és az egyesekre mint az egyháznak tagjaira irányadók.
Egyházjog és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Egyházjog és Pápaság a középkorban ·
Frank Birodalom
A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).
Frank Birodalom és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Frank Birodalom és Pápaság a középkorban ·
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Gótok és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Gótok és Pápaság a középkorban ·
I. Károly frank császár
I.
I. Károly frank császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · I. Károly frank császár és Pápaság a középkorban ·
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
Istentisztelet és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Istentisztelet és Pápaság a középkorban ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Jézus és Pápaság a középkorban ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Kereszténység és Pápaság a középkorban ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Liturgia és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Liturgia és Pápaság a középkorban ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Nagy egyházszakadás és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nagy egyházszakadás és Pápaság a középkorban ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Pápaság a középkorban ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Római katolikus egyház · Pápaság a középkorban és Római katolikus egyház ·
Szentmise
Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Szentmise · Pápaság a középkorban és Szentmise ·
Zsinat
hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Zsinat · Pápaság a középkorban és Zsinat ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Pápaság a középkorban
- Mi van a közös Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Pápaság a középkorban
- Közötti hasonlóságok Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Pápaság a középkorban
Összehasonlítását Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Pápaság a középkorban
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás 35 kapcsolatokat, ugyanakkor Pápaság a középkorban 682. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 1.95% = 14 / (35 + 682).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Pápaság a középkorban. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: