Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Albert Einstein, Arisztotelész, Bolygó, Differenciálszámítás, Egyenes arányosság, Egyenes vonalú egyenletes mozgás, Erő, Fénysebesség, Ferde hajítás, Fizika, Fizikai inga, Fizikus, Folyadék, Galileo Galilei, Gravitáció, Gyorsulás, Hold, Inerciarendszer, Integrálszámítás, Isaac Newton, Johannes Kepler, Kepler-törvények, Klasszikus mechanika, Latin nyelv, Lendület, Matematikus, Megmaradási törvény, Nap, Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, Rakétahajtómű, Relativitáselmélet, René Descartes, Súrlódás, Speciális relativitáselmélet, Szabadesés, Tömeg, 1687, 1916.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Newton törvényei és Albert Einstein · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Newton törvényei és Arisztotelész · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Newton törvényei és Bolygó · Többet látni »
Differenciálszámítás
Egyváltozós függvényrajz (feketével), és ennek érintője (vörössel) a piros körrel jelzett pontban. Az érintő meredeksége megegyezik az adott pontban számított deriválttal. A képen az érintő lejt, így az itteni derivált egy negatív szám A differenciálszámítás a matematikai analízis egyik legfontosabb módszere.
Új!!: Newton törvényei és Differenciálszámítás · Többet látni »
Egyenes arányosság
Az egyenes arányosság két együtt változó mennyiség közötti kapcsolatot fejez ki.
Új!!: Newton törvényei és Egyenes arányosság · Többet látni »
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
jobbra Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a kinematika tárgykörébe tartozó legegyszerűbb mozgásforma.
Új!!: Newton törvényei és Egyenes vonalú egyenletes mozgás · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Newton törvényei és Erő · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Newton törvényei és Fénysebesség · Többet látni »
Ferde hajítás
A ferde hajítás ábrázolása 1547-ből Egyes szökőkutaknál a vízcseppek mozgása ferde hajítás Hajításnak nevezzük az olyan mozgást, amelynél a Föld (vagy valamely más égitest) felszínének közelében leeső pontszerű testnek van kezdősebessége.
Új!!: Newton törvényei és Ferde hajítás · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Newton törvényei és Fizika · Többet látni »
Fizikai inga
Fizikai inga elnevezést használunk minden olyan merev testre, ami rögzített tengely körül a nehézségi erő hatására elfordulhat, és lengő mozgást végezhet.
Új!!: Newton törvényei és Fizikai inga · Többet látni »
Fizikus
Isaac Newton, az újkori fizika egyik úttörője A fizikus természettudományi kutató, aki a kutatómunkáját az anyagi világ struktúrájának, viselkedésének, törvényszerűségeinek feltárása céljából elsősorban, de nem kizárólag a fizika tudományágának ismeretei, módszertana és megállapított törvényszerűségei alapján végzi.
Új!!: Newton törvényei és Fizikus · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Newton törvényei és Folyadék · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Newton törvényei és Galileo Galilei · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Newton törvényei és Gravitáció · Többet látni »
Gyorsulás
A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.
Új!!: Newton törvényei és Gyorsulás · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Newton törvényei és Hold · Többet látni »
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
Új!!: Newton törvényei és Inerciarendszer · Többet látni »
Integrálszámítás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Integrál.
Új!!: Newton törvényei és Integrálszámítás · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Newton törvényei és Isaac Newton · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Newton törvényei és Johannes Kepler · Többet látni »
Kepler-törvények
Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.
Új!!: Newton törvényei és Kepler-törvények · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Newton törvényei és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Newton törvényei és Latin nyelv · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Newton törvényei és Lendület · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Newton törvényei és Matematikus · Többet látni »
Megmaradási törvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megmaradási tétel.
Új!!: Newton törvényei és Megmaradási törvény · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Newton törvényei és Nap · Többet látni »
Philosophiae Naturalis Principia Mathematica
Newton saját példánya, mely a második kiadás számára tett kézírásos javításokat tartalmaz A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (Latinul: "a természetfilozófia matematikai alapjai", gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) a klasszikus mechanika egy háromkötetes megalapozása, melyet Isaac Newton publikált 1687. július 5-én.
Új!!: Newton törvényei és Philosophiae Naturalis Principia Mathematica · Többet látni »
Rakétahajtómű
A rakétahajtómű olyan hajtómű, mely a hatás-ellenhatás elv alapján működve, egy irányba nagy sebességű gázsugarat kibocsátva hajt meg (általában repülő) járműveket.
Új!!: Newton törvényei és Rakétahajtómű · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Newton törvényei és Relativitáselmélet · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Newton törvényei és René Descartes · Többet látni »
Súrlódás
A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.
Új!!: Newton törvényei és Súrlódás · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Newton törvényei és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Szabadesés
Alma szabadesés közben Szabadesésnek nevezzük a test mozgását, ha a gravitációs mezőben kezdősebesség nélkül elengedett test esését a gravitáción kívül semmi sem befolyásolja.
Új!!: Newton törvényei és Szabadesés · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Newton törvényei és Tömeg · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Newton törvényei és 1687 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Newton törvényei és 1916 · Többet látni »
Átirányítja itt:
Newton első törvénye, Newton negyedik törvénye.
