Közötti hasonlóságok Nem (nyelvészet) és Tárgyeset
Nem (nyelvészet) és Tárgyeset 34 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Angol nyelv, Élőség, Birtokos eset, Birtokos névmás, Determináns (nyelvészet), Főnév, Hangsúly (nyelvészet), Határozatlan névmás, Horvát nyelv, Jelző, Kérdő névmás, Közép-délszláv diarendszer, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Névelő, Névmás, Nyelv, Nyelvészet, Rag, Részes eset, Román nyelv, Sorszámnév, Szó, Személy (nyelvészet), ..., Személyes névmás, Szerb nyelv, Szláv nyelvek, Toldalék. Bővíteni index (4 több) »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Alany (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Nem (nyelvészet) · Angol nyelv és Tárgyeset ·
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Élőség és Nem (nyelvészet) · Élőség és Tárgyeset ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Nem (nyelvészet) · Birtokos eset és Tárgyeset ·
Birtokos névmás
A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy).
Birtokos névmás és Nem (nyelvészet) · Birtokos névmás és Tárgyeset ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Determináns (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Nem (nyelvészet) · Főnév és Tárgyeset ·
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Hangsúly (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Hangsúly (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Határozatlan névmás
A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.
Határozatlan névmás és Nem (nyelvészet) · Határozatlan névmás és Tárgyeset ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Nem (nyelvészet) · Horvát nyelv és Tárgyeset ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Jelző és Nem (nyelvészet) · Jelző és Tárgyeset ·
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Kérdő névmás és Nem (nyelvészet) · Kérdő névmás és Tárgyeset ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Közép-délszláv diarendszer és Nem (nyelvészet) · Közép-délszláv diarendszer és Tárgyeset ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Latin nyelv és Nem (nyelvészet) · Latin nyelv és Tárgyeset ·
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Magánhangzó és Nem (nyelvészet) · Magánhangzó és Tárgyeset ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Nem (nyelvészet) · Magyar nyelv és Tárgyeset ·
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Mássalhangzó és Nem (nyelvészet) · Mássalhangzó és Tárgyeset ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Melléknév és Nem (nyelvészet) · Melléknév és Tárgyeset ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Mondat (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Montenegrói nyelv és Nem (nyelvészet) · Montenegrói nyelv és Tárgyeset ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Névelő és Nem (nyelvészet) · Névelő és Tárgyeset ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Névmás és Nem (nyelvészet) · Névmás és Tárgyeset ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Nem (nyelvészet) és Nyelv · Nyelv és Tárgyeset ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Nem (nyelvészet) és Nyelvészet · Nyelvészet és Tárgyeset ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Nem (nyelvészet) és Rag · Rag és Tárgyeset ·
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Nem (nyelvészet) és Részes eset · Részes eset és Tárgyeset ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Nem (nyelvészet) és Román nyelv · Román nyelv és Tárgyeset ·
Sorszámnév
A sorszámnév a határozott számnevek fajtájába tartozik, mint határozott számnév pontosan megjelöli a sorrendi helyet (például hetedik, tizedik).
Nem (nyelvészet) és Sorszámnév · Sorszámnév és Tárgyeset ·
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Nem (nyelvészet) és Szó · Szó és Tárgyeset ·
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Nem (nyelvészet) és Személy (nyelvészet) · Személy (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Nem (nyelvészet) és Személyes névmás · Személyes névmás és Tárgyeset ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Nem (nyelvészet) és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Tárgyeset ·
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Nem (nyelvészet) és Szláv nyelvek · Szláv nyelvek és Tárgyeset ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nem (nyelvészet) és Tárgyeset
- Mi van a közös Nem (nyelvészet) és Tárgyeset
- Közötti hasonlóságok Nem (nyelvészet) és Tárgyeset
Összehasonlítását Nem (nyelvészet) és Tárgyeset
Nem (nyelvészet) 61 kapcsolatokat, ugyanakkor Tárgyeset 66. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 26.77% = 34 / (61 + 66).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nem (nyelvészet) és Tárgyeset. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: