Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fizikai Nobel-díj és National Institute of Standards and Technology

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fizikai Nobel-díj és National Institute of Standards and Technology

Fizikai Nobel-díj vs. National Institute of Standards and Technology

A fizikai Nobel-díjasok listája. nanométer széles logója kobaltatomokból kirakva, réz felületen Az ''Advanced Measurement Laboratory (AML)'' épülete (Gaitherburg, MD, 2004) A National Institute of Standards and Technology (magyarul: Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet, rövidítve: NIST) az Amerikai Egyesült Államok első fizikai, kísérleti laboratóriuma, amit 1901.

Közötti hasonlóságok Fizikai Nobel-díj és National Institute of Standards and Technology

Fizikai Nobel-díj és National Institute of Standards and Technology 17 közös dolog (a Uniópédia): Albert Einstein, Amerikai Egyesült Államok, Atomóra, Atommag, Elektronmikroszkóp, Félvezető, Hidrogén, Lézer, Marie Curie, Németország, Neutron, Nobel-díj, Radioaktivitás, Svájc, Szovjetunió, Szupravezetés, Tranzisztor.

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Albert Einstein és Fizikai Nobel-díj · Albert Einstein és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Fizikai Nobel-díj · Amerikai Egyesült Államok és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Atomóra

Atomóra A NIST által bemutatott kicsinyített óra áramköri lapkája Atomórának olyan típusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállítására.

Atomóra és Fizikai Nobel-díj · Atomóra és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Atommag és Fizikai Nobel-díj · Atommag és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Elektronmikroszkóp

Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.

Elektronmikroszkóp és Fizikai Nobel-díj · Elektronmikroszkóp és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Félvezető

Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.

Félvezető és Fizikai Nobel-díj · Félvezető és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Fizikai Nobel-díj és Hidrogén · Hidrogén és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Lézer

Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.

Fizikai Nobel-díj és Lézer · Lézer és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Marie Curie

Maria Salomea Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel fizikus és vegyész, aki Franciaországban élt és tudományos eredményeit is itt érte el.

Fizikai Nobel-díj és Marie Curie · Marie Curie és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Fizikai Nobel-díj és Németország · Németország és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Fizikai Nobel-díj és Neutron · National Institute of Standards and Technology és Neutron · Többet látni »

Nobel-díj

Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.

Fizikai Nobel-díj és Nobel-díj · National Institute of Standards and Technology és Nobel-díj · Többet látni »

Radioaktivitás

Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.

Fizikai Nobel-díj és Radioaktivitás · National Institute of Standards and Technology és Radioaktivitás · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Fizikai Nobel-díj és Svájc · National Institute of Standards and Technology és Svájc · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Fizikai Nobel-díj és Szovjetunió · National Institute of Standards and Technology és Szovjetunió · Többet látni »

Szupravezetés

Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.

Fizikai Nobel-díj és Szupravezetés · National Institute of Standards and Technology és Szupravezetés · Többet látni »

Tranzisztor

Különböző kialakítású tranzisztorok – az egyes típusok feletti feliratok a tranzisztor tokozását (kialakítását) jelzik A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak.

Fizikai Nobel-díj és Tranzisztor · National Institute of Standards and Technology és Tranzisztor · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Fizikai Nobel-díj és National Institute of Standards and Technology

Fizikai Nobel-díj 394 kapcsolatokat, ugyanakkor National Institute of Standards and Technology 163. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 3.05% = 17 / (394 + 163).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fizikai Nobel-díj és National Institute of Standards and Technology. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »