Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Naprendszer és Voyager–1

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Naprendszer és Voyager–1

Naprendszer vs. Voyager–1

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el. A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.

Közötti hasonlóságok Naprendszer és Voyager–1

Naprendszer és Voyager–1 27 közös dolog (a Uniópédia): Ammónia, Csillagászati egység, Europa, Ganymedes, Hélium, Hidrogén, Hintamanőver, Hold, Io (hold), Jupiter, Kén, Metán, Mimas (hold), Nagy Vörös Folt, Nap, NASA, New Horizons, Nitrogén, November 12., Oort-felhő, Pioneer–10, Pioneer–11, Rhea (hold), Szaturnusz, Víz, Voyager-program, Voyager–2.

Ammónia

Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.

Ammónia és Naprendszer · Ammónia és Voyager–1 · Többet látni »

Csillagászati egység

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.

Csillagászati egység és Naprendszer · Csillagászati egység és Voyager–1 · Többet látni »

Europa

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.

Europa és Naprendszer · Europa és Voyager–1 · Többet látni »

Ganymedes

A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.

Ganymedes és Naprendszer · Ganymedes és Voyager–1 · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Hélium és Naprendszer · Hélium és Voyager–1 · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Hidrogén és Naprendszer · Hidrogén és Voyager–1 · Többet látni »

Hintamanőver

Sebesség növelése hintamanőverrel Sebesség csökkentése hintamanőverrel A gravitációs hintamanőver az égi mechanikában és az űrhajózásban egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására.

Hintamanőver és Naprendszer · Hintamanőver és Voyager–1 · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Hold és Naprendszer · Hold és Voyager–1 · Többet látni »

Io (hold)

Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.

Io (hold) és Naprendszer · Io (hold) és Voyager–1 · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Jupiter és Naprendszer · Jupiter és Voyager–1 · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Kén és Naprendszer · Kén és Voyager–1 · Többet látni »

Metán

A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.

Metán és Naprendszer · Metán és Voyager–1 · Többet látni »

Mimas (hold)

A Mimas a Szaturnusz hetedik holdja, a nagyobb holdak közül a legbelső.

Mimas (hold) és Naprendszer · Mimas (hold) és Voyager–1 · Többet látni »

Nagy Vörös Folt

A Jupiter ''Nagy Vörös Folt''-ja és a Föld (balra lent) méretének összehasonlítása A Nagy Vörös Folt a Jupiter bolygó jellegzetes légköri formációja, ami a Földről amatőr csillagászati távcsövekkel is felismerhető.

Nagy Vörös Folt és Naprendszer · Nagy Vörös Folt és Voyager–1 · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Nap és Naprendszer · Nap és Voyager–1 · Többet látni »

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

NASA és Naprendszer · NASA és Voyager–1 · Többet látni »

New Horizons

A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg.

Naprendszer és New Horizons · New Horizons és Voyager–1 · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Naprendszer és Nitrogén · Nitrogén és Voyager–1 · Többet látni »

November 12.

Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.

Naprendszer és November 12. · November 12. és Voyager–1 · Többet látni »

Oort-felhő

Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.

Naprendszer és Oort-felhő · Oort-felhő és Voyager–1 · Többet látni »

Pioneer–10

Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.

Naprendszer és Pioneer–10 · Pioneer–10 és Voyager–1 · Többet látni »

Pioneer–11

Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.

Naprendszer és Pioneer–11 · Pioneer–11 és Voyager–1 · Többet látni »

Rhea (hold)

A Rhea (görög Ῥέᾱ) a Szaturnusz második legnagyobb holdja.

Naprendszer és Rhea (hold) · Rhea (hold) és Voyager–1 · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Naprendszer és Szaturnusz · Szaturnusz és Voyager–1 · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Naprendszer és Víz · Víz és Voyager–1 · Többet látni »

Voyager-program

A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.

Naprendszer és Voyager-program · Voyager–1 és Voyager-program · Többet látni »

Voyager–2

A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.

Naprendszer és Voyager–2 · Voyager–1 és Voyager–2 · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Naprendszer és Voyager–1

Naprendszer 421 kapcsolatokat, ugyanakkor Voyager–1 45. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 5.79% = 27 / (421 + 45).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Naprendszer és Voyager–1. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »