Közötti hasonlóságok Nagyszalonta és Nagyszalonta magyar irodalmi élete
Nagyszalonta és Nagyszalonta magyar irodalmi élete 16 közös dolog (a Uniópédia): Arany János (költő), Arany János Emlékmúzeum, Bihari Klára, Bocskai István, Földi János (orvos), Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966), Kiss István (szobrász), Kossuth Lajos, Kulin György, Magyarország, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Sinka István, Wagner István (újságíró), Zilahy Lajos, 18. század, 19. század.
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Arany János (költő) és Nagyszalonta · Arany János (költő) és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Arany János Emlékmúzeum
Az Arany János Emlékmúzeum (románul Muzeul Memorial „Arany János”) Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma Nagyszalontán, az Arany Jánosra vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrző helye.
Arany János Emlékmúzeum és Nagyszalonta · Arany János Emlékmúzeum és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Bihari Klára
Bihari Klára (Nagyszalonta, 1917. december 8. – Budapest, 1997. június 6.) József Attila-díjas magyar író, költő.
Bihari Klára és Nagyszalonta · Bihari Klára és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Bocskai István és Nagyszalonta · Bocskai István és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Földi János (orvos)
Földi János (Nagyszalonta, 1755. december 21. – Hajdúhadház, 1801. április 6.) magyar orvos, természettudós, nyelvtudós és költő.
Földi János (orvos) és Nagyszalonta · Földi János (orvos) és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)
Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.
Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) és Nagyszalonta · Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Kiss István (szobrász)
Kiss István (Biharillye (Illye), 1927. június 8. – Budapest, 1997. december 29.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.
Kiss István (szobrász) és Nagyszalonta · Kiss István (szobrász) és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Kossuth Lajos és Nagyszalonta · Kossuth Lajos és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Kulin György
Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.
Kulin György és Nagyszalonta · Kulin György és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Nagyszalonta · Magyarország és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Nagyszalonta és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Nagyszalonta magyar irodalmi élete és Romániai Magyar Demokrata Szövetség ·
Sinka István
Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író.
Nagyszalonta és Sinka István · Nagyszalonta magyar irodalmi élete és Sinka István ·
Wagner István (újságíró)
Wagner István (írói álnevei: Szalontai István, Ştefan Rotaru; Nagyszalonta, 1941. november 18.) erdélyi magyar újságíró, művészeti író.
Nagyszalonta és Wagner István (újságíró) · Nagyszalonta magyar irodalmi élete és Wagner István (újságíró) ·
Zilahy Lajos
Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár.
Nagyszalonta és Zilahy Lajos · Nagyszalonta magyar irodalmi élete és Zilahy Lajos ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Nagyszalonta · 18. század és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Nagyszalonta · 19. század és Nagyszalonta magyar irodalmi élete ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nagyszalonta és Nagyszalonta magyar irodalmi élete
- Mi van a közös Nagyszalonta és Nagyszalonta magyar irodalmi élete
- Közötti hasonlóságok Nagyszalonta és Nagyszalonta magyar irodalmi élete
Összehasonlítását Nagyszalonta és Nagyszalonta magyar irodalmi élete
Nagyszalonta 189 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagyszalonta magyar irodalmi élete 102. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 5.50% = 16 / (189 + 102).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nagyszalonta és Nagyszalonta magyar irodalmi élete. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: