Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dunántúl és Nagykanizsa

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dunántúl és Nagykanizsa

Dunántúl vs. Nagykanizsa

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése. Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Közötti hasonlóságok Dunántúl és Nagykanizsa

Dunántúl és Nagykanizsa 29 közös dolog (a Uniópédia): Augustus római császár, Ausztria, Avarok, Balaton, Buda (történelmi település), Budapest, Dráva, Duna, Európa, Frankok, Gótok, Horvátország, Hunok, IV. Béla magyar király, Kaposvár, Magyarok, Mura (Dráva), Oszmán Birodalom, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Székesfehérvár, Szlovénia, Török hódoltság, Trianoni békeszerződés, Veszprém, Zala (folyó), Zala vármegye, Zalaegerszeg, 19. század.

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Augustus római császár és Dunántúl · Augustus római császár és Nagykanizsa · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Dunántúl · Ausztria és Nagykanizsa · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Avarok és Dunántúl · Avarok és Nagykanizsa · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Balaton és Dunántúl · Balaton és Nagykanizsa · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Dunántúl · Buda (történelmi település) és Nagykanizsa · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Dunántúl · Budapest és Nagykanizsa · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Dráva és Dunántúl · Dráva és Nagykanizsa · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Dunántúl és Duna · Duna és Nagykanizsa · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Dunántúl és Európa · Európa és Nagykanizsa · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Dunántúl és Frankok · Frankok és Nagykanizsa · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Dunántúl és Gótok · Gótok és Nagykanizsa · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Dunántúl és Horvátország · Horvátország és Nagykanizsa · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Dunántúl és Hunok · Hunok és Nagykanizsa · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Dunántúl és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Nagykanizsa · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Dunántúl és Kaposvár · Kaposvár és Nagykanizsa · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Dunántúl és Magyarok · Magyarok és Nagykanizsa · Többet látni »

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Dunántúl és Mura (Dráva) · Mura (Dráva) és Nagykanizsa · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Dunántúl és Oszmán Birodalom · Nagykanizsa és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Dunántúl és Római Birodalom · Nagykanizsa és Római Birodalom · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Dunántúl és Római katolikus egyház · Nagykanizsa és Római katolikus egyház · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Dunántúl és Székesfehérvár · Nagykanizsa és Székesfehérvár · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Dunántúl és Szlovénia · Nagykanizsa és Szlovénia · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Dunántúl és Török hódoltság · Nagykanizsa és Török hódoltság · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Dunántúl és Trianoni békeszerződés · Nagykanizsa és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Dunántúl és Veszprém · Nagykanizsa és Veszprém · Többet látni »

Zala (folyó)

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.

Dunántúl és Zala (folyó) · Nagykanizsa és Zala (folyó) · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Dunántúl és Zala vármegye · Nagykanizsa és Zala vármegye · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Dunántúl és Zalaegerszeg · Nagykanizsa és Zalaegerszeg · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Dunántúl · 19. század és Nagykanizsa · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Dunántúl és Nagykanizsa

Dunántúl 240 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagykanizsa 480. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 4.03% = 29 / (240 + 480).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dunántúl és Nagykanizsa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »