Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Korona

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Korona

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) vs. Szent Korona

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után. date.

Albert magyar király

Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.

Albert magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Albert magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

I. Ferdinánd magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Ferdinánd magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. Géza magyar király

I.

I. Géza magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Géza magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. István magyar király

I.

I. István magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. István magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

I. János magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. János magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. Károly frank császár

I.

I. Károly frank császár és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Károly frank császár és Szent Korona · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

I. Károly magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Károly magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. Lajos magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Lajos magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. László magyar király

I.

I. László magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. László magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

I. Mátyás magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Mátyás magyar király és Szent Korona · Többet látni »

I. Ulászló magyar király

I.

I. Ulászló magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Ulászló magyar király és Szent Korona · Többet látni »

II. Károly magyar király

II.

II. Károly magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · II. Károly magyar király és Szent Korona · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

III. Béla magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · III. Béla magyar király és Szent Korona · Többet látni »

Jagelló Anna magyar királyné

Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.

Jagelló Anna magyar királyné és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Jagelló Anna magyar királyné és Szent Korona · Többet látni »

Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.

Jagelló Izabella magyar királyné és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Jagelló Izabella magyar királyné és Szent Korona · Többet látni »

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

Kálmán magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Kálmán magyar király és Szent Korona · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Képes krónika és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Képes krónika és Szent Korona · Többet látni »

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné

Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és Szent Korona · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Magyar Királyság és Szent Korona · Többet látni »

Magyar koronázási jelvények

A három legismertebb magyar koronázási jelvény (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.

Magyar koronázási jelvények és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Magyar koronázási jelvények és Szent Korona · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Magyarország és Szent Korona · Többet látni »

Mária magyar királynő

Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.

Mária magyar királynő és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Mária magyar királynő és Szent Korona · Többet látni »

Ottó magyar király

Wittelsbach Ottó, Magyarországon gyakran Bajor Ottó, (Burghausen, 1261. február 11. – Landshut, 1312. szeptember 9.) Alsó-Bajorország hercege 1290 és 1312 között, valamint magyar király az interregnum idején 1305 és 1312 között, bár 1307-ben megfosztották hatalmától, így ezt az évet szokás uralkodása végének tekinteni.

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Ottó magyar király · Ottó magyar király és Szent Korona · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Szent Korona · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Szent Korona · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Török hódoltság · Szent Korona és Török hódoltság · Többet látni »

V. László magyar király

V.

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és V. László magyar király · Szent Korona és V. László magyar király · Többet látni »

Vencel magyar király

Miklós bíboros, a későbbi XI. Benedek pápa (Képes krónika) Vencel, gyakran Cseh Vencel, magyar uralkodói nevén: László,, (Prága, 1289. október 6. – Alamóc, 1306. augusztus 4.) Přemysl-házi cseh és lengyel királyi herceg, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta cseh királyné fia.

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Vencel magyar király · Szent Korona és Vencel magyar király · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Zsigmond magyar király · Szent Korona és Zsigmond magyar király · Többet látni »