Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység
Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység 23 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Alexandriai Szent Atanáz, Asszír keleti egyház, Autokefália, Bizánci Birodalom, Első nikaiai zsinat, Görög nyelv, I. Constantinus római császár, Katolicizmus, Képrombolás, Kereszténység, Keresztes háborúk, Khalkédóni zsinat, Konstantinápoly, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Pentarchia (kereszténység), Római Birodalom, Reformáció, Románia, Szentlélek, Szentség, Szeplőtelen fogantatás, VI. Pál pápa.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Alexandria (Egyiptom) és Nagy egyházszakadás · Alexandria (Egyiptom) és Ortodox kereszténység ·
Alexandriai Szent Atanáz
ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.
Alexandriai Szent Atanáz és Nagy egyházszakadás · Alexandriai Szent Atanáz és Ortodox kereszténység ·
Asszír keleti egyház
Az asszír keleti egyház (teljes hivatalos neve: Szent Apostoli Katolikus Asszír Keleti egyház, szírül: ܥܕܬܐ ܩܕܝܫܬܐ ܘܫܠܝܚܝܬܐ ܩܬܘܠܝܩܝ ܕܡܕܢܚܐ ܕܐܬܘܪ̈ܝܐ), más néven nesztoriánus egyház a kizárólag az első két egyetemes zsinatot elismerő keresztények csoportja.
Asszír keleti egyház és Nagy egyházszakadás · Asszír keleti egyház és Ortodox kereszténység ·
Autokefália
Az autokefália (Görög autokefalosz szóból, jelentése „saját fejű”) a keleti ortodox egyházban az a státusz, amikor egy egyházi közösség püspöke nem tartozik hierarchikusan egy másik autoritás alá.
Autokefália és Nagy egyházszakadás · Autokefália és Ortodox kereszténység ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és Nagy egyházszakadás · Bizánci Birodalom és Ortodox kereszténység ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Első nikaiai zsinat és Nagy egyházszakadás · Első nikaiai zsinat és Ortodox kereszténység ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és Nagy egyházszakadás · Görög nyelv és Ortodox kereszténység ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
I. Constantinus római császár és Nagy egyházszakadás · I. Constantinus római császár és Ortodox kereszténység ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Katolicizmus és Nagy egyházszakadás · Katolicizmus és Ortodox kereszténység ·
Képrombolás
A 16. századi képrombolás tanúsága az utrechti Szent Márton-katedrálison A képrombolás vagy idegen szóval ikonoklasztázia, ikonoklaszmosz, ikonoklazmus (a görög εικών ’kép’ és κλάειν ’törni’ szóból) a történelem során a monoteista vallásokban jelentkező, a képtisztelet (ikonodulia, ikonodulosz) elleni dogmatikai harc, amelynek fő célja az Istent, szenteket, prófétákat ábrázoló szentképek, szobrok és egyéb ikonográfiai elemek eltávolítása a szakrális kontextusból (jellemzően a templomokból és a liturgiából), esetenként a profán térből is (pl. pénzérmékről).
Képrombolás és Nagy egyházszakadás · Képrombolás és Ortodox kereszténység ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Nagy egyházszakadás · Kereszténység és Ortodox kereszténység ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Keresztes háborúk és Nagy egyházszakadás · Keresztes háborúk és Ortodox kereszténység ·
Khalkédóni zsinat
A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451.
Khalkédóni zsinat és Nagy egyházszakadás · Khalkédóni zsinat és Ortodox kereszténység ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Konstantinápoly és Nagy egyházszakadás · Konstantinápoly és Ortodox kereszténység ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Nagy egyházszakadás és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Ortodox kereszténység ·
Pentarchia (kereszténység)
A pentarchia (görög: Πενταρχία) a kereszténység történetében az öt ősi patriarchátus (egyházkormányzati központ): Róma, Konstantinápoly, Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem.
Nagy egyházszakadás és Pentarchia (kereszténység) · Ortodox kereszténység és Pentarchia (kereszténység) ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Nagy egyházszakadás és Római Birodalom · Ortodox kereszténység és Római Birodalom ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Nagy egyházszakadás és Reformáció · Ortodox kereszténység és Reformáció ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Nagy egyházszakadás és Románia · Ortodox kereszténység és Románia ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Nagy egyházszakadás és Szentlélek · Ortodox kereszténység és Szentlélek ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Nagy egyházszakadás és Szentség · Ortodox kereszténység és Szentség ·
Szeplőtelen fogantatás
250px A szeplőtelen fogantatás egy katolikus hittétel, amely szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő (másképpen áteredő) bűn nélkül fogant.
Nagy egyházszakadás és Szeplőtelen fogantatás · Ortodox kereszténység és Szeplőtelen fogantatás ·
VI. Pál pápa
Szent VI.
Nagy egyházszakadás és VI. Pál pápa · Ortodox kereszténység és VI. Pál pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység
- Mi van a közös Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység
- Közötti hasonlóságok Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység
Összehasonlítását Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység
Nagy egyházszakadás 109 kapcsolatokat, ugyanakkor Ortodox kereszténység 193. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 7.62% = 23 / (109 + 193).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
