Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Állatok, Ázsia, Észak-Amerika, Brit-szigetek, Carl von Linné, Család (rendszertan), Csőr, Dunakanyar, Európa, Faj, Forint, Gerincesek, Gerinchúrosok, Izland, Kamcsatka, Lúdalakúak, Madarak, Magyarország, Mergus, Nem fenyegetett faj, Récefélék, Réceformák, Rend (rendszertan), Szárny (biológia), Tengeri récék és bukók, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Vörös lista.
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Nagy bukó és Állatok · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Nagy bukó és Ázsia · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Nagy bukó és Észak-Amerika · Többet látni »
Brit-szigetek
A Brit-szigetek (angolul British Isles) szigetek csoportja az európai kontinens északnyugati partjai mentén fekszenek, amelyek magukba foglalják a Brit-szigetet, az Ír-szigetet és vagy 1100 kisebb szigetet.
Új!!: Nagy bukó és Brit-szigetek · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Nagy bukó és Carl von Linné · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Nagy bukó és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Új!!: Nagy bukó és Csőr · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Nagy bukó és Dunakanyar · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Nagy bukó és Európa · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Nagy bukó és Faj · Többet látni »
Forint
Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László-ábrázoláshttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más néven fiorino, florin vagy gulden) a történelem során több országban is használt pénznem.
Új!!: Nagy bukó és Forint · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Nagy bukó és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Nagy bukó és Gerinchúrosok · Többet látni »
Izland
Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Új!!: Nagy bukó és Izland · Többet látni »
Kamcsatka
Kamcsatka (oroszul полуостров Камчатка) Oroszország távol-keleti részén fekvő, közel 1250 kilométer hosszú félsziget a Csendes-óceánban.
Új!!: Nagy bukó és Kamcsatka · Többet látni »
Lúdalakúak
A lúdalakúak (Anseriformes) a madarak osztályának egy rendje.
Új!!: Nagy bukó és Lúdalakúak · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Nagy bukó és Madarak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nagy bukó és Magyarország · Többet látni »
Mergus
A Mergus a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül a réceformák (Anatinae) alcsaládjába tartozó tengeri récék és bukók (Mergini) nemzetségébe tartozó nem.
Új!!: Nagy bukó és Mergus · Többet látni »
Nem fenyegetett faj
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.
Új!!: Nagy bukó és Nem fenyegetett faj · Többet látni »
Récefélék
Nyári lúd ''(Anser anser)'' A Kerguelen-szigeteki nyílfarkúréce egyike a család legdélebbre előforduló fajainak A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Nagy bukó és Récefélék · Többet látni »
Réceformák
Szemüveges réce ''(Speculanas specularis)'' Kékszárnyú réce ''(Anas discors)'' Chilei fütyülőréce ''(Anas sibilatrix)'' Sárgacsőrű réce ''(Anas undulata)'' Fülöp-szigeteki réce ''(Anas luzonica)'' Márványos réce ''(Marmaronetta angustirostris)'' Cigányréce ''(Aythya nyroca)'' Kontyos réce ''(Aythya fuligula)'' Peposaca réce ''(Netta peposaca)'' Cifra pehelyréce ''(Somateria spectabilis)'' Tarka réce ''(Histrionicus histrionicus)'' Jegesréce ''(Clangula hyemalis)'' Kerceréce ''(Bucephala clangula)'' Bóbitás bukó ''(Lophodytes cucullatus)'' A réceformák (Anatinae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe récefélék (Anatidae) családja tartozó alcsalád.
Új!!: Nagy bukó és Réceformák · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Nagy bukó és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Új!!: Nagy bukó és Szárny (biológia) · Többet látni »
Tengeri récék és bukók
Hím jegesréce ''(Clangula hyemalis)'' A tengeri récék és bukók (Mergini) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül a réceformák (Anatinae) alcsaládjába tartozó nemzetség.
Új!!: Nagy bukó és Tengeri récék és bukók · Többet látni »
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Új!!: Nagy bukó és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Nagy bukó és Tojás (biológia) · Többet látni »
Vörös lista
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
Új!!: Nagy bukó és Vörös lista · Többet látni »
