Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Nagy amerikai faunacsere és Pliocén
Nagy amerikai faunacsere és Pliocén 20 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Bering-földhíd, Főemlősök, Glyptodon, Gyilokmadarak, India, Kutyafélék, Lófélék, Litopterna, Macraucheniidae, Masztodonfélék, Menyétfélék, Notoungulata, Panama-földszoros, Patások, Pleisztocén, Rágcsálók, Szarvasfélék, Tapírfélék, Titanis.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és Nagy amerikai faunacsere · Afrika és Pliocén ·
Bering-földhíd
A Bering-földhíd kiterjedése a Würm-glaciális idején, amikor a tengerszint kb. 120 méterrel csökkent A Bering-földhíd vagy Beringia Alaszkát és Kelet-Szibériát (Csukcsföldet) kötötte össze egyes jégkorszakokban, amikor a világtenger szintjének csökkenése miatt a Bering-szorosban lévő víz visszahúzódott.
Bering-földhíd és Nagy amerikai faunacsere · Bering-földhíd és Pliocén ·
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Főemlősök és Nagy amerikai faunacsere · Főemlősök és Pliocén ·
Glyptodon
A glyptodon vagy glyptodont, egy óriási tatu, a pleisztocén során Amerikában élt növényevő páncélos emlősök neme, amelyhez több faj is tartozott (például Glyptodon clavipes).
Glyptodon és Nagy amerikai faunacsere · Glyptodon és Pliocén ·
Gyilokmadarak
A gyilokmadarak (Phorusrhacidae) a madarak (Aves) osztályába és kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe tartozó fosszilis család.
Gyilokmadarak és Nagy amerikai faunacsere · Gyilokmadarak és Pliocén ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
India és Nagy amerikai faunacsere · India és Pliocén ·
Kutyafélék
Szürke farkas''(Canis lupus)'' Ázsiai vadkutya ''(Cuon alpinus)'' A kutyafélék (Canidae) a ragadozók (Carnivora) rendjének egy családja.
Kutyafélék és Nagy amerikai faunacsere · Kutyafélék és Pliocén ·
Lófélék
A lófélék (Equidae) a páratlanujjú patások rendjének egy családja.
Lófélék és Nagy amerikai faunacsere · Lófélék és Pliocén ·
Litopterna
A Litopterna az emlősök (Mammalia) osztályának egyik fosszilis rendje.
Litopterna és Nagy amerikai faunacsere · Litopterna és Pliocén ·
Macraucheniidae
Borhyaena tuberata'' figyeli az újonnan ellett ''Theosodon garretorum'' borjút A Macraucheniidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a fosszilis Litopterna rendjébe tartozó család.
Macraucheniidae és Nagy amerikai faunacsere · Macraucheniidae és Pliocén ·
Masztodonfélék
A masztodonfélék (Mammutidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe tartozó fosszilis család.
Masztodonfélék és Nagy amerikai faunacsere · Masztodonfélék és Pliocén ·
Menyétfélék
Európai vidra ''(Lutra lutra)'' Méhészborz ''(Mellivora capensis)'' Amerikai borz ''(Taxidea taxus)'' Rozsomák ''(Gulo gulo)'' Taira ''(Eira barbara)'' Amerikai nyest ''(Martes americana)'' Európai nyérc ''(Mustela lutreola)'' Közönséges görény ''(Mustela putorius)'' Feketelábú görény ''(Mustela nigripes)'' Kis grizon ''(Galictis cuja)'' A menyétfélék (Mustelidae) az emlősök osztályának, a ragadozók rendjének és a kutyaalkatúak alrendjének egy családja.
Menyétfélék és Nagy amerikai faunacsere · Menyétfélék és Pliocén ·
Notoungulata
A Notoungulata az emlősök (Mammalia) osztályának egyik kihalt rendje, amely Dél-Amerika területén élt, a paleocén kortól a holocénig.
Nagy amerikai faunacsere és Notoungulata · Notoungulata és Pliocén ·
Panama-földszoros
250px A Panama-földszoros (spanyolul:Tapón del Darién) egy nagy, érintetlen mocsaras–erdős terület, amely a közép-amerikai Panama Darién tartományát választja el a dél-amerikai Kolumbiától.
Nagy amerikai faunacsere és Panama-földszoros · Panama-földszoros és Pliocén ·
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Nagy amerikai faunacsere és Patások · Patások és Pliocén ·
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Nagy amerikai faunacsere és Pleisztocén · Pleisztocén és Pliocén ·
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Nagy amerikai faunacsere és Rágcsálók · Pliocén és Rágcsálók ·
Szarvasfélék
Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Nagy amerikai faunacsere és Szarvasfélék · Pliocén és Szarvasfélék ·
Tapírfélék
A tapírfélék (Tapiridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó család.
Nagy amerikai faunacsere és Tapírfélék · Pliocén és Tapírfélék ·
Titanis
A Titanis a madarak (Aves) osztályának kígyászdarualakúak (Cariamiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis gyilokmadarak (Phorusrhacidae) családjába tartozó faj.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Nagy amerikai faunacsere és Pliocén
- Mi van a közös Nagy amerikai faunacsere és Pliocén
- Közötti hasonlóságok Nagy amerikai faunacsere és Pliocén
Összehasonlítását Nagy amerikai faunacsere és Pliocén
Nagy amerikai faunacsere 164 kapcsolatokat, ugyanakkor Pliocén 78. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 8.26% = 20 / (164 + 78).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Nagy amerikai faunacsere és Pliocén. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
