Közötti hasonlóságok Mátra és Salgótarján
Mátra és Salgótarján 32 közös dolog (a Uniópédia): Bátonyterenye, Bükk (növénynemzetség), Bükk-vidék, Budapest, Cserhát, Eger, Ferences rend, Gyertyános–tölgyes, Hatvan, Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal, Husziták, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, Község, Kisterenye, Kocsánytalan tölgy, M3-as autópálya (Magyarország), Magyarország, Második világháború, Németek, Nógrád vármegye, Pásztó, Pétervására, Sas, Szőlő, Szlovákok, Törökök, Tisza, Vaddisznó, Vörösfenyő, ..., Zagyva, 21-es főút (Magyarország). Bővíteni index (2 több) »
Bátonyterenye
Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.
Bátonyterenye és Mátra · Bátonyterenye és Salgótarján ·
Bükk (növénynemzetség)
Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.
Bükk (növénynemzetség) és Mátra · Bükk (növénynemzetség) és Salgótarján ·
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Bükk-vidék és Mátra · Bükk-vidék és Salgótarján ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Mátra · Budapest és Salgótarján ·
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Cserhát és Mátra · Cserhát és Salgótarján ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Mátra · Eger és Salgótarján ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Ferences rend és Mátra · Ferences rend és Salgótarján ·
Gyertyános–tölgyes
gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.
Gyertyános–tölgyes és Mátra · Gyertyános–tölgyes és Salgótarján ·
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Hatvan és Mátra · Hatvan és Salgótarján ·
Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal
| A Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal a MÁV 81-es számú nem villamosított vasúti fővonala a Zagyva völgyében.
Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal és Mátra · Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal és Salgótarján ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és Mátra · Husziták és Salgótarján ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
I. Károly magyar király és Mátra · I. Károly magyar király és Salgótarján ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Mátra · I. Mátyás magyar király és Salgótarján ·
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Község és Mátra · Község és Salgótarján ·
Kisterenye
Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye legészakibb fekvésű városrésze, korábban önálló község.
Kisterenye és Mátra · Kisterenye és Salgótarján ·
Kocsánytalan tölgy
A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fafaj.
Kocsánytalan tölgy és Mátra · Kocsánytalan tölgy és Salgótarján ·
M3-as autópálya (Magyarország)
Az M3-as autópálya az északkeleti országrészt köti össze Budapesttel.
Mátra és M3-as autópálya (Magyarország) · M3-as autópálya (Magyarország) és Salgótarján ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Mátra és Magyarország · Magyarország és Salgótarján ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Mátra · Második világháború és Salgótarján ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Mátra és Németek · Németek és Salgótarján ·
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Mátra és Nógrád vármegye · Nógrád vármegye és Salgótarján ·
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
Mátra és Pásztó · Pásztó és Salgótarján ·
Pétervására
Pétervására város Heves vármegyében; a Pétervásárai járás központja, a vármegye legkisebb városa.
Mátra és Pétervására · Pétervására és Salgótarján ·
Sas
Vöröshasú törpesas ''(Hieraaetus kienerii)'' Ibériai sas ''(Aquila adalberti)'' A sas a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjén belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó egyes ragadozómadár-fajok összefoglaló elnevezése.
Mátra és Sas · Salgótarján és Sas ·
Szőlő
Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.
Mátra és Szőlő · Salgótarján és Szőlő ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Mátra és Szlovákok · Salgótarján és Szlovákok ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Mátra és Törökök · Salgótarján és Törökök ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Mátra és Tisza · Salgótarján és Tisza ·
Vaddisznó
250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.
Mátra és Vaddisznó · Salgótarján és Vaddisznó ·
Vörösfenyő
A vörösfenyő (Larix) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Mátra és Vörösfenyő · Salgótarján és Vörösfenyő ·
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Mátra és Zagyva · Salgótarján és Zagyva ·
21-es főút (Magyarország)
A 21-es számú főút Hatvan és Somoskőújfalu között halad a Zagyva völgyében.
21-es főút (Magyarország) és Mátra · 21-es főút (Magyarország) és Salgótarján ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Mátra és Salgótarján
- Mi van a közös Mátra és Salgótarján
- Közötti hasonlóságok Mátra és Salgótarján
Összehasonlítását Mátra és Salgótarján
Mátra 473 kapcsolatokat, ugyanakkor Salgótarján 479. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 3.36% = 32 / (473 + 479).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Mátra és Salgótarján. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: