Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bükk-vidék és Mátra
Bükk-vidék és Mátra 66 közös dolog (a Uniópédia): Agyag, Agyagpala, Andezit, Avarok, Északi-középhegység, Barlang, Bíboros kosbor, Bükk (növénynemzetség), Bükki Nemzeti Park, Bronzkor, Császármadár, Csertölgy, Eger, Eocén, Erdő, Erdei holdviola, Erdei ujjaskosbor, Farkasboroszlán, Farkasszőlő, Fürtös bodza, Fekete áfonya, Havasalji rózsa, Havasi iszalag, Havasi turbolya, Hegyi szirtipáfrány, Heves vármegye, Hiúz, Homok, Homokkő, Hunok, ..., I. István magyar király, Kapcsos korpafű, Kárpátok, Kígyászölyv, Közönséges palástfű, Kelták, Kerecsensólyom, Kocsánytalan tölgy, Leánykökörcsin, Magyarország, Magyarország legmagasabb hegyeinek listája, Méregölő sisakvirág, Mészkő (kőzet), Miocén, Nagyezerjófű, Oligocén, Pala (kőzet), Pannon-tenger, Parlagi sas, Pávafarkú salamonpecsét, Perm (időszak), Piros kígyószisz, Pliocén, Riolit, Sadler-imola, Sárga kövirózsa, Selymes boglárka, Szálkás pajzsika, Szártalan bábakalács, Szúnyoglábú bibircsvirág, Szkíták, Tavaszi hérics, Tűzhányó, Triász, Tufa, Uhu. Bővíteni index (36 több) »
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Agyag és Bükk-vidék · Agyag és Mátra ·
Agyagpala
Az agyagpala vagy argillit vízből leülepedett üledékes kőzetből, az agyagból kisfokú metamorfizálódással kialakuló metamorf kőzet (metamorfit).
Agyagpala és Bükk-vidék · Agyagpala és Mátra ·
Andezit
Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.
Andezit és Bükk-vidék · Andezit és Mátra ·
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Avarok és Bükk-vidék · Avarok és Mátra ·
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Északi-középhegység és Bükk-vidék · Északi-középhegység és Mátra ·
Barlang
A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata Acsibi-barlang, Argentína Cseppkőbarlang, Oregon, Egyesült Államok Cseppkő medúzák, Oregon, Egyesült Államok A barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreg.
Bükk-vidék és Barlang · Barlang és Mátra ·
Bíboros kosbor
A bíboros kosbor (Orchis purpurea) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Bíboros kosbor és Bükk-vidék · Bíboros kosbor és Mátra ·
Bükk (növénynemzetség)
Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.
Bükk (növénynemzetség) és Bükk-vidék · Bükk (növénynemzetség) és Mátra ·
Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.
Bükk-vidék és Bükki Nemzeti Park · Bükki Nemzeti Park és Mátra ·
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Bükk-vidék és Bronzkor · Bronzkor és Mátra ·
Császármadár
'' Tetrastes bonasia '' 250px A császármadár (Tetrastes bonasia) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Bükk-vidék és Császármadár · Császármadár és Mátra ·
Csertölgy
Cserfa levelei Cserfa levelei és makkja Erdőben növő csertölgy A csertölgy (cserfa, Quercus cerris) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.
Bükk-vidék és Csertölgy · Csertölgy és Mátra ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Bükk-vidék és Eger · Eger és Mátra ·
Eocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.
Bükk-vidék és Eocén · Eocén és Mátra ·
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Bükk-vidék és Erdő · Erdő és Mátra ·
Erdei holdviola
Az erdei holdviola (Lunaria rediviva) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.
Bükk-vidék és Erdei holdviola · Erdei holdviola és Mátra ·
Erdei ujjaskosbor
Az erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben, hegyi réteken élő, Magyarországon védett növényfaj.
Bükk-vidék és Erdei ujjaskosbor · Erdei ujjaskosbor és Mátra ·
Farkasboroszlán
A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjába tartozó, lombhullató, felálló szárú kis cserjefaj.
Bükk-vidék és Farkasboroszlán · Farkasboroszlán és Mátra ·
Farkasszőlő
A farkasszőlő vagy négylevelű farkasszőlő (Paris quadrifolia) a zászpafélék (Melanthiaceae) családjának Paris nemzetségébe tartozó növényfaj, a nemzetség legismertebb, legelterjedtebb növénye.
Bükk-vidék és Farkasszőlő · Farkasszőlő és Mátra ·
Fürtös bodza
A fürtös bodza (Sambucus racemosa) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába tartozó cserje.
Bükk-vidék és Fürtös bodza · Fürtös bodza és Mátra ·
Fekete áfonya
A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó gyümölcstermő növény.
Bükk-vidék és Fekete áfonya · Fekete áfonya és Mátra ·
Havasalji rózsa
A havasalji rózsa (Rosa pendulina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Bükk-vidék és Havasalji rózsa · Havasalji rózsa és Mátra ·
Havasi iszalag
A havasi iszalag (Clematis alpina) a boglárkafélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Bükk-vidék és Havasi iszalag · Havasi iszalag és Mátra ·
Havasi turbolya
A havasi turbolya (Anthriscus nitida) az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó turbolya (Anthriscus) nemzetség Magyarországon is őshonos évelő faja.
Bükk-vidék és Havasi turbolya · Havasi turbolya és Mátra ·
Hegyi szirtipáfrány
A hegyi szirtipáfrány vagy északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj.
Bükk-vidék és Hegyi szirtipáfrány · Hegyi szirtipáfrány és Mátra ·
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Bükk-vidék és Heves vármegye · Heves vármegye és Mátra ·
Hiúz
Eurázsiai hiúz ''(Lynx lynx)'' A hiúz (Lynx) a ragadozók rendjébe tartozó macskafélék családjának egyik neme.
Bükk-vidék és Hiúz · Hiúz és Mátra ·
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Bükk-vidék és Homok · Homok és Mátra ·
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Bükk-vidék és Homokkő · Homokkő és Mátra ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Bükk-vidék és Hunok · Hunok és Mátra ·
I. István magyar király
I.
Bükk-vidék és I. István magyar király · I. István magyar király és Mátra ·
Kapcsos korpafű
A kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) kis termetű évelő növény, a korpafüvek törzsének egyik legelterjedtebb faja.
Bükk-vidék és Kapcsos korpafű · Kapcsos korpafű és Mátra ·
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Bükk-vidék és Kárpátok · Kárpátok és Mátra ·
Kígyászölyv
A kígyászölyv (Circaetus gallicus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.
Bükk-vidék és Kígyászölyv · Kígyászölyv és Mátra ·
Közönséges palástfű
A közönséges palástfű (Alchemilla monticola) az Alchemilla nemzetség típusfaja.
Bükk-vidék és Közönséges palástfű · Közönséges palástfű és Mátra ·
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Bükk-vidék és Kelták · Kelták és Mátra ·
Kerecsensólyom
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Bükk-vidék és Kerecsensólyom · Kerecsensólyom és Mátra ·
Kocsánytalan tölgy
A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fafaj.
Bükk-vidék és Kocsánytalan tölgy · Kocsánytalan tölgy és Mátra ·
Leánykökörcsin
A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.
Bükk-vidék és Leánykökörcsin · Leánykökörcsin és Mátra ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bükk-vidék és Magyarország · Mátra és Magyarország ·
Magyarország legmagasabb hegyeinek listája
A Kékes, az ország legmagasabb pontja A lista Magyarország legmagasabb hegycsúcsait tartalmazza.
Bükk-vidék és Magyarország legmagasabb hegyeinek listája · Mátra és Magyarország legmagasabb hegyeinek listája ·
Méregölő sisakvirág
A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.
Bükk-vidék és Méregölő sisakvirág · Mátra és Méregölő sisakvirág ·
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Bükk-vidék és Mészkő (kőzet) · Mátra és Mészkő (kőzet) ·
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Bükk-vidék és Miocén · Mátra és Miocén ·
Nagyezerjófű
A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű vagy kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője.
Bükk-vidék és Nagyezerjófű · Mátra és Nagyezerjófű ·
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Bükk-vidék és Oligocén · Mátra és Oligocén ·
Pala (kőzet)
Pala A pala a kevéssé átalakult metamorf kőzetek egy sajátos csoportja.
Bükk-vidék és Pala (kőzet) · Mátra és Pala (kőzet) ·
Pannon-tenger
A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.
Bükk-vidék és Pannon-tenger · Mátra és Pannon-tenger ·
Parlagi sas
263px A parlagi sas (Aquila heliaca) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Bükk-vidék és Parlagi sas · Mátra és Parlagi sas ·
Pávafarkú salamonpecsét
A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.
Bükk-vidék és Pávafarkú salamonpecsét · Mátra és Pávafarkú salamonpecsét ·
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Bükk-vidék és Perm (időszak) · Mátra és Perm (időszak) ·
Piros kígyószisz
A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.
Bükk-vidék és Piros kígyószisz · Mátra és Piros kígyószisz ·
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Bükk-vidék és Pliocén · Mátra és Pliocén ·
Riolit
A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg.
Bükk-vidék és Riolit · Mátra és Riolit ·
Sadler-imola
A budai imola vagy Sadler-imola (Centaurea sadleriana) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába, a Cardueae (Cynareae) nemzetségcsoportba, a Centaurea vagy imola nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Bükk-vidék és Sadler-imola · Mátra és Sadler-imola ·
Sárga kövirózsa
A sárga kövirózsa (Sempervivum globiferum subsp. hirtum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó gömbös kövirózsa (Sempervivum globiferum) egyik alfaja.
Bükk-vidék és Sárga kövirózsa · Mátra és Sárga kövirózsa ·
Selymes boglárka
A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Bükk-vidék és Selymes boglárka · Mátra és Selymes boglárka ·
Szálkás pajzsika
A szálkás pajzsika tudományos nevén (Dryopteris carthusiana) a pajzsikafélék családjába tartozó védett növény.
Bükk-vidék és Szálkás pajzsika · Mátra és Szálkás pajzsika ·
Szártalan bábakalács
A szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.
Bükk-vidék és Szártalan bábakalács · Mátra és Szártalan bábakalács ·
Szúnyoglábú bibircsvirág
A szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, réteken, erdőkben előforduló, Magyarországon védett növényfaj.
Bükk-vidék és Szúnyoglábú bibircsvirág · Mátra és Szúnyoglábú bibircsvirág ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Bükk-vidék és Szkíták · Mátra és Szkíták ·
Tavaszi hérics
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Bükk-vidék és Tavaszi hérics · Mátra és Tavaszi hérics ·
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Bükk-vidék és Tűzhányó · Mátra és Tűzhányó ·
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Bükk-vidék és Triász · Mátra és Triász ·
Tufa
Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt.
Bükk-vidék és Tufa · Mátra és Tufa ·
Uhu
Erős tépőcsőre van 200px 200px 200px Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bükk-vidék és Mátra
- Mi van a közös Bükk-vidék és Mátra
- Közötti hasonlóságok Bükk-vidék és Mátra
Összehasonlítását Bükk-vidék és Mátra
Bükk-vidék 314 kapcsolatokat, ugyanakkor Mátra 473. Ami közös bennük 66, a Jaccard index 8.39% = 66 / (314 + 473).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bükk-vidék és Mátra. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
