Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és MÁV 326 sorozat
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és MÁV 326 sorozat 10 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Budapest, Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal, Celldömölk, Első világháború, Hegyeshalom, Magyarország, Osztrák–Magyar Monarchia, Trianoni békeszerződés, 1880-as évek.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút · Bécs és MÁV 326 sorozat ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút · Budapest és MÁV 326 sorozat ·
Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal
| Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Magyarország egyik legfontosabb vasútvonala, a MÁV és a GYSEV 1-es számú vasúti fővonala a budapesti Déli, illetve Keleti pályaudvar és a Győr-Moson-Sopron vármegyei magyar-osztrák/magyar-szlovák államhatár között.
Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal és Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút · Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal és MÁV 326 sorozat ·
Celldömölk
Celldömölk (németül Kleinmariazell) város Vas vármegyében, a Celldömölki járás székhelye.
Celldömölk és Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút · Celldömölk és MÁV 326 sorozat ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút · Első világháború és MÁV 326 sorozat ·
Hegyeshalom
misc.
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és Hegyeshalom · Hegyeshalom és MÁV 326 sorozat ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és Magyarország · MÁV 326 sorozat és Magyarország ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és Osztrák–Magyar Monarchia · MÁV 326 sorozat és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Trianoni békeszerződés
date.
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és Trianoni békeszerződés · MÁV 326 sorozat és Trianoni békeszerződés ·
1880-as évek
Az 1880-as évek egy évtized volt a gregorián naptárban.
1880-as évek és Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút · 1880-as évek és MÁV 326 sorozat ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és MÁV 326 sorozat
- Mi van a közös Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és MÁV 326 sorozat
- Közötti hasonlóságok Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és MÁV 326 sorozat
Összehasonlítását Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és MÁV 326 sorozat
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút 125 kapcsolatokat, ugyanakkor MÁV 326 sorozat 141. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 3.76% = 10 / (125 + 141).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és MÁV 326 sorozat. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
