Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Murány vára és Petőfi Sándor

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Murány vára és Petőfi Sándor

Murány vára vs. Petőfi Sándor

Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el. Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Közötti hasonlóságok Murány vára és Petőfi Sándor

Murány vára és Petőfi Sándor 10 közös dolog (a Uniópédia): A Pallas nagy lexikona, Arany János (költő), Danielik József, Fülek, Felvidék, Gömör vármegye, I. Lipót magyar király, Magyar irodalom, Szlovák nyelv, Tompa Mihály.

A Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.

A Pallas nagy lexikona és Murány vára · A Pallas nagy lexikona és Petőfi Sándor · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Arany János (költő) és Murány vára · Arany János (költő) és Petőfi Sándor · Többet látni »

Danielik József

Danielik József (Murány, 1821. április 5. – Pozsony, 1886. június 18.) lexikográfus, lapszerkesztő, minisztériumi osztálytanácsos, postaigazgató, újságíró, egyházi író.

Danielik József és Murány vára · Danielik József és Petőfi Sándor · Többet látni »

Fülek

Fülek magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel.

Fülek és Murány vára · Fülek és Petőfi Sándor · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Felvidék és Murány vára · Felvidék és Petőfi Sándor · Többet látni »

Gömör vármegye

Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.

Gömör vármegye és Murány vára · Gömör vármegye és Petőfi Sándor · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

I. Lipót magyar király és Murány vára · I. Lipót magyar király és Petőfi Sándor · Többet látni »

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Magyar irodalom és Murány vára · Magyar irodalom és Petőfi Sándor · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Murány vára és Szlovák nyelv · Petőfi Sándor és Szlovák nyelv · Többet látni »

Tompa Mihály

Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).

Murány vára és Tompa Mihály · Petőfi Sándor és Tompa Mihály · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Murány vára és Petőfi Sándor

Murány vára 58 kapcsolatokat, ugyanakkor Petőfi Sándor 602. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 1.52% = 10 / (58 + 602).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Murány vára és Petőfi Sándor. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »