Közötti hasonlóságok Muraszombat és Muravidék
Muraszombat és Muravidék 54 közös dolog (a Uniópédia): Alsó-Mura-sík, Amerikai Egyesült Államok, Barla Mihály, Első világháború, Evangélikus kereszténység, Felsőlendva, Gótika, Göntérháza, Győri egyházmegye, Hartner Nándor, Horvátország, I. Mátyás magyar király, Jugoszlávia, Község, Kercaszomor, Klekl József (politikus), Korong (település), Kováts István (író), Lendva, Lendva-patak, Magyarország, Magyarosítás, Maribor, Mikola Sándor, Mura (Dráva), Muraköz, Muraszombati vár, Német nyelv, Németország, November 1., ..., Pennsylvania, Ravensko, Rédics, Reformáció, Sovinizmus, Szapáry család, Széchy család (felsőlendvai), Szlovén nyelv, Szlovénia, Szlovenszka krajina, Szombathely, Tkálecz Vilmos, Vas vármegye, Vend nyelv, Vendvidék, Vendvidéki Köztársaság, 11. század, 12. század, 13. század, 14. század, 15. század, 16. század, 18. század, 19. század. Bővíteni index (24 több) »
Alsó-Mura-sík
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mura (Dráva).
Alsó-Mura-sík és Muraszombat · Alsó-Mura-sík és Muravidék ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Muraszombat · Amerikai Egyesült Államok és Muravidék ·
Barla Mihály
Barla Mihály vendül: Miháo Barla (Muraszombat, 1778 k. – Kővágóörs, 1824. február 4.) szlovén születésű evangélikus lelkész, író és költő.
Barla Mihály és Muraszombat · Barla Mihály és Muravidék ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Muraszombat · Első világháború és Muravidék ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Muraszombat · Evangélikus kereszténység és Muravidék ·
Felsőlendva
Felsőlendva (szlovénul Grad, korábban Gornja Lendava, németül Oberlindau) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.
Felsőlendva és Muraszombat · Felsőlendva és Muravidék ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és Muraszombat · Gótika és Muravidék ·
Göntérháza
Göntérháza szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken.
Göntérháza és Muraszombat · Göntérháza és Muravidék ·
Győri egyházmegye
A győri egyházmegye magyarországi római katolikus egyházmegye, a római katolikus egyház Esztergom-Budapesti érseki tartományának része.
Győri egyházmegye és Muraszombat · Győri egyházmegye és Muravidék ·
Hartner Nándor
Hartner Nándor (Ferdinand Laval; Lindvay; Budapest, 1894. április 16. – Buenos Aires, 1975.) politikus, propagandista, 1933-1945 között Muraszombat polgármestere, a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület elnöke.
Hartner Nándor és Muraszombat · Hartner Nándor és Muravidék ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Muraszombat · Horvátország és Muravidék ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Muraszombat · I. Mátyás magyar király és Muravidék ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Muraszombat · Jugoszlávia és Muravidék ·
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Község és Muraszombat · Község és Muravidék ·
Kercaszomor
Kercaszomor (szlovénül Krčica-Somorovci) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Kercaszomor és Muraszombat · Kercaszomor és Muravidék ·
Klekl József (politikus)
Klekl József, (Krajna, 1874. október 13. – Muraszombat, 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető.
Klekl József (politikus) és Muraszombat · Klekl József (politikus) és Muravidék ·
Korong (település)
Korong (vendül: Kroug) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Korong (település) és Muraszombat · Korong (település) és Muravidék ·
Kováts István (író)
Kováts István szlovénül Števan Kovatš (Lébény, 1866. január 25. – Muraszombat, 1945. december 1.) magyar evangélikus lelkész, esperes, történész, író.
Kováts István (író) és Muraszombat · Kováts István (író) és Muravidék ·
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
Lendva és Muraszombat · Lendva és Muravidék ·
Lendva-patak
A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója.
Lendva-patak és Muraszombat · Lendva-patak és Muravidék ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Muraszombat · Magyarország és Muravidék ·
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Magyarosítás és Muraszombat · Magyarosítás és Muravidék ·
Maribor
Maribor (németül Marburg an der Drau) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye.
Maribor és Muraszombat · Maribor és Muravidék ·
Mikola Sándor
Mikola Sándor (Felsőpetróc, 1871. április 16. – Nagykanizsa, 1945. október 1.) fizikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Mikola Sándor és Muraszombat · Mikola Sándor és Muravidék ·
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Mura (Dráva) és Muraszombat · Mura (Dráva) és Muravidék ·
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Muraköz és Muraszombat · Muraköz és Muravidék ·
Muraszombati vár
A muraszombati vár, más néven Szapáry-kastély a város közepén, a 9,5 hektáros Béke parkban terül el.
Muraszombat és Muraszombati vár · Muraszombati vár és Muravidék ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Muraszombat és Német nyelv · Muravidék és Német nyelv ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Muraszombat és Németország · Muravidék és Németország ·
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Muraszombat és November 1. · Muravidék és November 1. ·
Pennsylvania
Pennsylvania egyike annak a négy államnak az Amerikai Egyesült Államokban, amelyek elnevezésükben használják a Commonwealth (nemzetközösség) kifejezést.
Muraszombat és Pennsylvania · Muravidék és Pennsylvania ·
Ravensko
A mezővári síkon álló régi kőkereszt 1886-ból Ravensko vagy magyaros nevén Revence a szlovéniai Muravidék (Prekmurje) középső altájegysége, az ún.
Muraszombat és Ravensko · Muravidék és Ravensko ·
Rédics
Rédics (szlovénül Redič) község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Muraszombat és Rédics · Muravidék és Rédics ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Muraszombat és Reformáció · Muravidék és Reformáció ·
Sovinizmus
Francia kokárda, A sovinizmus szó a Cogniard-fivérek ''La cocarde tricolore'' (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt elhttp://www.toupie.org/Dictionnaire/Chauvinisme.htm Définition du chauvinisme, de chauvin, toupie.org A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Muraszombat és Sovinizmus · Muravidék és Sovinizmus ·
Szapáry család
A szapári, muraszombaii és széchyszigeti gróf '''Szapáry''' család címere (a Siebmacher féle könyvből). A címert 1620. július 6-án szerezte meg a család adományként II. Ferdinánd magyar királytól Báró Szapáry Péter (fl. 1630-1703), a család vagyonának és tekintélyének megalapozója (ismeretlen festő) Barabás Miklós festménye) Gróf Szapáry Géza (1828–1898) politikus, Zala vármegye főispánja, fiumei kormányzó. (Barabás Miklós festménye) Gróf Szapáry Gyula (1832–1905), Magyarország miniszterelnöke. (Ábrányi Lajos alkotása) A szapári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry család régi magyar nemesi család.
Muraszombat és Szapáry család · Muravidék és Szapáry család ·
Széchy család (felsőlendvai)
A felsőlendvai nemes, valamint a rimaszécsi nemes és gróf Széchy család (rimaszécsi és felsőlindvai) az okmányokban Zech, Zechi, Zeechi változatokban fordul elő, s abból az ősrégi Balog nemzetségből származik, amely hajdan Gömör vármegyében Balog várát bírta.
Muraszombat és Széchy család (felsőlendvai) · Muravidék és Széchy család (felsőlendvai) ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Muraszombat és Szlovén nyelv · Muravidék és Szlovén nyelv ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Muraszombat és Szlovénia · Muravidék és Szlovénia ·
Szlovenszka krajina
Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.
Muraszombat és Szlovenszka krajina · Muravidék és Szlovenszka krajina ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Muraszombat és Szombathely · Muravidék és Szombathely ·
Tkálecz Vilmos
Tkálecz Vilmos, néhol Tkalecz Vilmos, 1929 után már Tarcsay Vilmos (szlovénül Vilmoš Tkalec) (Bántornya, 1894. január 8. – Budapest, 1950. május 27.) magyarországi szlovén (vend) tanító, kántor, népbiztos-helyettes, a Vendvidéki Köztársaság alapítója, a Fráter Lóránd Társaság tagja.
Muraszombat és Tkálecz Vilmos · Muravidék és Tkálecz Vilmos ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Muraszombat és Vas vármegye · Muravidék és Vas vármegye ·
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Muraszombat és Vend nyelv · Muravidék és Vend nyelv ·
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Muraszombat és Vendvidék · Muravidék és Vendvidék ·
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Muraszombat és Vendvidéki Köztársaság · Muravidék és Vendvidéki Köztársaság ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Muraszombat · 11. század és Muravidék ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Muraszombat · 12. század és Muravidék ·
13. század
A 13.
13. század és Muraszombat · 13. század és Muravidék ·
14. század
A 14.
14. század és Muraszombat · 14. század és Muravidék ·
15. század
A 15.
15. század és Muraszombat · 15. század és Muravidék ·
16. század
A 16.
16. század és Muraszombat · 16. század és Muravidék ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Muraszombat · 18. század és Muravidék ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Muraszombat és Muravidék
- Mi van a közös Muraszombat és Muravidék
- Közötti hasonlóságok Muraszombat és Muravidék
Összehasonlítását Muraszombat és Muravidék
Muraszombat 164 kapcsolatokat, ugyanakkor Muravidék 602. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 7.05% = 54 / (164 + 602).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Muraszombat és Muravidék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: