Közötti hasonlóságok Mozaik és Szent Péter-bazilika
Mozaik és Szent Péter-bazilika 25 közös dolog (a Uniópédia): Apostol, Ábel (Ádám fia), Bizánci művészet, Dávid zsidó király, Dombormű, Egyházatya, Első világháború, Eucharisztia, Európa, Giotto di Bondone, I. Constantinus római császár, I. Gergely pápa, I. Károly frank császár, IV. Szixtusz pápa, Jézus, Jeruzsálem, Kereszténység, Keresztelő János, Kupola, Péter apostol, Raffaello Sanzio, Róma, Szent Márk-székesegyház (Velence), Szicília, Velence (Olaszország).
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Apostol és Mozaik · Apostol és Szent Péter-bazilika ·
Ábel (Ádám fia)
Káin megöli Ábelt, Bertram von Minden oltárképe, 1375-1383 Ábel az Ószövetség és a Korán szerint Ádám és Éva második fia volt.
Ábel (Ádám fia) és Mozaik · Ábel (Ádám fia) és Szent Péter-bazilika ·
Bizánci művészet
Hagia Szophiában mozaik A bizánci művészet elsősorban a Bizánci Birodalom művészete, amely erős hatást gyakorolt a szomszédos térségekre is, Kelet-Európa ortodox államaira, a Balkánra, a Kaukázus régiójára, a Kaszpi-tenger környéki államokra, Oroszországra, a Földközi-tenger keleti partvidékére.
Bizánci művészet és Mozaik · Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika ·
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Mozaik · Dávid zsidó király és Szent Péter-bazilika ·
Dombormű
Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz. A dombormű vagy idegen (francia) szóval relief (IPA:, kb. /rölijef/) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe.
Dombormű és Mozaik · Dombormű és Szent Péter-bazilika ·
Egyházatya
Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.
Egyházatya és Mozaik · Egyházatya és Szent Péter-bazilika ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Mozaik · Első világháború és Szent Péter-bazilika ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
Eucharisztia és Mozaik · Eucharisztia és Szent Péter-bazilika ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Mozaik · Európa és Szent Péter-bazilika ·
Giotto di Bondone
Giotto di Bondone (ejtsd: dzsottó di bondóne, Colle di Vespignano) (Vicchio, 1267 – Firenze, 1337. január 8.) firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja.
Giotto di Bondone és Mozaik · Giotto di Bondone és Szent Péter-bazilika ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
I. Constantinus római császár és Mozaik · I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika ·
I. Gergely pápa
I.
I. Gergely pápa és Mozaik · I. Gergely pápa és Szent Péter-bazilika ·
I. Károly frank császár
I.
I. Károly frank császár és Mozaik · I. Károly frank császár és Szent Péter-bazilika ·
IV. Szixtusz pápa
IV.
IV. Szixtusz pápa és Mozaik · IV. Szixtusz pápa és Szent Péter-bazilika ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Mozaik · Jézus és Szent Péter-bazilika ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Mozaik · Jeruzsálem és Szent Péter-bazilika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Mozaik · Kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Keresztelő János
Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.
Keresztelő János és Mozaik · Keresztelő János és Szent Péter-bazilika ·
Kupola
Szent István-bazilika kupolája A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat.
Kupola és Mozaik · Kupola és Szent Péter-bazilika ·
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
Mozaik és Péter apostol · Péter apostol és Szent Péter-bazilika ·
Raffaello Sanzio
Krisztus feltámadása (1499–1502) Madonna Tóbiással, Raffael arkangyallal és Szent Jeromossal (1509) Galatea diadala (1511) ''Sixtus Madonna'' (1513–14) 265×196cm, olaj ''Trasfigurazione'' (Krisztus színeváltozása) (1519–20)http://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/la-pinacoteca/sala-viii---secolo-xvi/raffaello-sanzio--trasfigurazione.html Raffaello Sanzio, Trasfigurazione, museivaticani.va Raffaell Sanzio (gyakran Raffaello, más névváltozatban Raffaello Santi, Raffaello Sanzi, Raffaello da Urbino, Raffaello di Giovanni Santi, latinosan Raphael Sanctius) (Urbino, 1483. március 28. vagy április 6. – Róma, 1520. április 6.) reneszánsz kori olasz festő és építész.
Mozaik és Raffaello Sanzio · Raffaello Sanzio és Szent Péter-bazilika ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Mozaik és Róma · Róma és Szent Péter-bazilika ·
Szent Márk-székesegyház (Velence)
A bazilika alaprajza A Szent Márk-székesegyház vagy Szent Márk-bazilika (olaszul Basilica di San Marco) az olaszországi Velencében, a város központjában, a Szent Márk téren áll.
Mozaik és Szent Márk-székesegyház (Velence) · Szent Márk-székesegyház (Velence) és Szent Péter-bazilika ·
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Mozaik és Szicília · Szent Péter-bazilika és Szicília ·
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Mozaik és Velence (Olaszország) · Szent Péter-bazilika és Velence (Olaszország) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Mozaik és Szent Péter-bazilika
- Mi van a közös Mozaik és Szent Péter-bazilika
- Közötti hasonlóságok Mozaik és Szent Péter-bazilika
Összehasonlítását Mozaik és Szent Péter-bazilika
Mozaik 240 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Péter-bazilika 369. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 4.11% = 25 / (240 + 369).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Mozaik és Szent Péter-bazilika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: