Közötti hasonlóságok Morvaország és Zlín
Morvaország és Zlín 11 közös dolog (a Uniópédia): Brünn, Cseh nyelv, Csehország, Csehszlovákia, Dél-morvaországi kerület, Harmincéves háború, Lengyelország, Második világháború, Németország, Szlovákia, Zlíni kerület.
Brünn
#ÁTIRÁNYÍTÁS Brno.
Brünn és Morvaország · Brünn és Zlín ·
Cseh nyelv
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.
Cseh nyelv és Morvaország · Cseh nyelv és Zlín ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Morvaország · Csehország és Zlín ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Csehszlovákia és Morvaország · Csehszlovákia és Zlín ·
Dél-morvaországi kerület
A Dél-morvaországi kerület (csehül Jihomoravský kraj, 2001-ig Brnói kerület) Közép-Morvaország déli és kisebb részt középső részét öleli fel – kivétel ez alól Jobova Lhota település, amely a történelmi Csehországhoz tartozik, Valticko és az ún.
Dél-morvaországi kerület és Morvaország · Dél-morvaországi kerület és Zlín ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Morvaország · Harmincéves háború és Zlín ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Lengyelország és Morvaország · Lengyelország és Zlín ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Morvaország · Második világháború és Zlín ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Morvaország és Németország · Németország és Zlín ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Morvaország és Szlovákia · Szlovákia és Zlín ·
Zlíni kerület
Zlíni kerület (csehül Zlínský kraj) közigazgatási egység Csehország keleti részén.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Morvaország és Zlín
- Mi van a közös Morvaország és Zlín
- Közötti hasonlóságok Morvaország és Zlín
Összehasonlítását Morvaország és Zlín
Morvaország 158 kapcsolatokat, ugyanakkor Zlín 71. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 4.80% = 11 / (158 + 71).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Morvaország és Zlín. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: