Közötti hasonlóságok Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 14 közös dolog (a Uniópédia): Abonyi járás, Alsódabasi járás, Budapest, Cegléd, Gyömrő, Gyömrői járás, Járás, Kispest, Kispesti járás, Magyarország, Monor, Pest vármegye, Pestszentlőrinc, 1950-es megyerendezés.
Abonyi járás
Az Abonyi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Abony volt.
Abonyi járás és Monori járás · Abonyi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Alsódabasi járás
Az Alsódabasi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Alsódabas, majd ennek Felsődabassal való egyesülése után néhány hónapig Dabas volt.
Alsódabasi járás és Monori járás · Alsódabasi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Monori járás · Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Cegléd és Monori járás · Cegléd és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Gyömrő
Gyömrő város Pest vármegyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban.
Gyömrő és Monori járás · Gyömrő és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Gyömrői járás
A Gyömrői járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.
Gyömrői járás és Monori járás · Gyömrői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Járás és Monori járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kispest
Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult.
Kispest és Monori járás · Kispest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kispesti járás
A Kispesti járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.
Kispesti járás és Monori járás · Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Monori járás · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Monor
Monor város Pest vármegyében, a Monori járásban.
Monor és Monori járás · Monor és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Monori járás és Pest vármegye · Pest vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pestszentlőrinc
Pestszentlőrinc térképe 1920 körül Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Monori járás és Pestszentlőrinc · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pestszentlőrinc ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Monori járás · 1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Monori járás 47 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 8.14% = 14 / (47 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: