Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Moholy-Nagy-díj
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Moholy-Nagy-díj 17 közös dolog (a Uniópédia): Barabási Albert László, Csomay Zsófia, Földes Imre (zenetörténész), Frenák Pál, Gőz László, Gergely István (belsőépítész), Hattula Moholy-Nagy, Kopek Gábor, Kovalik Balázs, Lengyel István (formatervező), Magyarország, Moholy-Nagy László, Nádasdy Ádám, Passuth Krisztina, Péter Vladimir, Reimholz Péter, Rubik Ernő (játéktervező).
Barabási Albert László
Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Barabási Albert László és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Barabási Albert László és Moholy-Nagy-díj ·
Csomay Zsófia
Csomay Zsófia (Budapest, 1940. június 4. –) Ybl-díjas magyar építész, belsőépítész, érdemes művész, címzetes egyetemi tanár..
Csomay Zsófia és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Csomay Zsófia és Moholy-Nagy-díj ·
Földes Imre (zenetörténész)
Földes Imre Erkel Ferenc- és Prima-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a magyar zenetörténet-oktatás és ismeretterjesztés nagyhatású személyisége.
Földes Imre (zenetörténész) és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Földes Imre (zenetörténész) és Moholy-Nagy-díj ·
Frenák Pál
Frenák Pál (Budapest, 1957. május 4. –) Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas magyar koreográfus, pedagógus, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Frenák Pál és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Frenák Pál és Moholy-Nagy-díj ·
Gőz László
Gőz László (Budapest, 1954. szeptember 22.) magyar jazz-zenész, zeneakadémiai tanár.
Gőz László és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Gőz László és Moholy-Nagy-díj ·
Gergely István (belsőépítész)
Gergely István (Budapest, 1930. május 21. – 2021. január 28.) magyar belsőépítész, tanár.
Gergely István (belsőépítész) és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Gergely István (belsőépítész) és Moholy-Nagy-díj ·
Hattula Moholy-Nagy
Hattula Moholy-Nagy archeológus.
Hattula Moholy-Nagy és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Hattula Moholy-Nagy és Moholy-Nagy-díj ·
Kopek Gábor
Kopek Gábor (Komló, 1955. január 27. –) fotográfus, médiaművész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt rektora, 2015 nyarától 2018 júniusáig a Collegium Hungaricum Berlin igazgatója.
Kopek Gábor és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Kopek Gábor és Moholy-Nagy-díj ·
Kovalik Balázs
Kovalik Balázs (Budapest, 1969 –) rendező, a Budapesti Őszi Fesztivál művészeti vezetője 2003-tól a fesztivál (CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál) átalakulásáig, a Magyar Állami Operaház volt művészeti igazgatója 2010-ig.
Kovalik Balázs és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Kovalik Balázs és Moholy-Nagy-díj ·
Lengyel István (formatervező)
Lengyel István, Stefan Lengyel (Budapest, 1937–) magyar formatervező iparművész, tanszékvezető egyetemi tanár.
Lengyel István (formatervező) és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Lengyel István (formatervező) és Moholy-Nagy-díj ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Magyarország és Moholy-Nagy-díj ·
Moholy-Nagy László
Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz) (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.
Moholy-Nagy László és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Moholy-Nagy László és Moholy-Nagy-díj ·
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Nádasdy Ádám · Moholy-Nagy-díj és Nádasdy Ádám ·
Passuth Krisztina
Passuth Krisztina (Budapest, 1937. április 27. –) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, Passuth László író lánya.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Passuth Krisztina · Moholy-Nagy-díj és Passuth Krisztina ·
Péter Vladimir
Péter Vladimir (Budapest, 1947. június 28. –) Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, magyar ötvös- és szobrászművész.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Péter Vladimir · Moholy-Nagy-díj és Péter Vladimir ·
Reimholz Péter
Reimholz Péter (Budapest, 1942. június 3. – Budapest, 2009. október 9.) Kossuth- és kétszeres Ybl Miklós-díjas magyar építész, belsőépítész, egyetemi tanár.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Reimholz Péter · Moholy-Nagy-díj és Reimholz Péter ·
Rubik Ernő (játéktervező)
Ifj.
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Rubik Ernő (játéktervező) · Moholy-Nagy-díj és Rubik Ernő (játéktervező) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Moholy-Nagy-díj
- Mi van a közös Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Moholy-Nagy-díj
- Közötti hasonlóságok Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Moholy-Nagy-díj
Összehasonlítását Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Moholy-Nagy-díj
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 181 kapcsolatokat, ugyanakkor Moholy-Nagy-díj 22. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 8.37% = 17 / (181 + 22).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Moholy-Nagy-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
