Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Misztika és Szúfizmus

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Misztika és Szúfizmus

Misztika vs. Szúfizmus

A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok felé vezető gyakorlatok és gondolkodásrendszerek; az Istennel vagy az Abszolúttal való eggyé válás, de utalhat bármilyen eksztázisra vagy megváltozott tudatállapotra, amely vallásos vagy spirituális jelentést kap. Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.

Közötti hasonlóságok Misztika és Szúfizmus

Misztika és Szúfizmus 20 közös dolog (a Uniópédia): Allah, Aszkézis, Bektásik, Buddhizmus, Buhara, Dervis, Dzikr, Dzsalál ad-Dín Rúmí, Egyszerűség (vallás), Európa, Fakír, Isten, Iszlám, Janicsár, Konya (település), Mohamed próféta, Panteizmus, Pokol, Vallás, 14. század.

Allah

Az Allah arab kifejezés Isten megnevezésére.

Allah és Misztika · Allah és Szúfizmus · Többet látni »

Aszkézis

Az aszkézis (görög ἄσκησις.

Aszkézis és Misztika · Aszkézis és Szúfizmus · Többet látni »

Bektásik

A bektásik egy az iszlámon belüli szúfi taríka, azaz iskolai rend követői.

Bektásik és Misztika · Bektásik és Szúfizmus · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Buddhizmus és Misztika · Buddhizmus és Szúfizmus · Többet látni »

Buhara

A buharai Miri Arab medresze Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.

Buhara és Misztika · Buhara és Szúfizmus · Többet látni »

Dervis

Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.

Dervis és Misztika · Dervis és Szúfizmus · Többet látni »

Dzikr

A dzikr vagy dhikr (arab: ذِكْر) az iszlámban Isten (Allah) tulajdonságainak vagy vele kapcsolatos kifejezések (pl. dicsőség Allahnak) ismétlése, kimondva vagy gondolatban.

Dzikr és Misztika · Dzikr és Szúfizmus · Többet látni »

Dzsalál ad-Dín Rúmí

Rumi más jelentéseit lásd: Rumi (egyértelműsítő lap) Dzsalál ad-Dín Rúmí (gyakran Dzsalaladdin Rumi vagy egyszerűen csak Rumi), teljes nevén Dzsalál ad-Dín Muhammad Rúmí, modern perzsa kiejtés alapján Dzsalál ad-Din Mohammad Rumi (perzsául: جلال الدین محمد رومی, tudományos átiratban: Ǧalāl ad-Dīn Muḥammad Rūmī; más néven محمد بلخى Muhammad Balẖī; törökül: Celâleddin Mehmed Rumi; Gúrida Birodalom, Balh, 1207. szeptember 30. – Ikóniumi (Rumi) Szultánság, Konya, 1273. december 17.), a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő.

Dzsalál ad-Dín Rúmí és Misztika · Dzsalál ad-Dín Rúmí és Szúfizmus · Többet látni »

Egyszerűség (vallás)

Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.

Egyszerűség (vallás) és Misztika · Egyszerűség (vallás) és Szúfizmus · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Misztika · Európa és Szúfizmus · Többet látni »

Fakír

A fakír (faqr, azaz szegény) kifejezés eredetileg csak a muszlim kolduló szerzeteseket jelölte, olyan szúfi aszketikusokat, akik az önkéntes szegénység és az istenimádat mellett lemondtak minden világi kapcsolatról és tulajdonról.

Fakír és Misztika · Fakír és Szúfizmus · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Isten és Misztika · Isten és Szúfizmus · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Iszlám és Misztika · Iszlám és Szúfizmus · Többet látni »

Janicsár

Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.

Janicsár és Misztika · Janicsár és Szúfizmus · Többet látni »

Konya (település)

Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában.

Konya (település) és Misztika · Konya (település) és Szúfizmus · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Misztika és Mohamed próféta · Mohamed próféta és Szúfizmus · Többet látni »

Panteizmus

A panteizmus minden olyan tanítás, amely Istent és a világot azonosítja, ellentétben a dualisztikus felfogás minden formájával, amely Istent a világtól megkülönbözteti.

Misztika és Panteizmus · Panteizmus és Szúfizmus · Többet látni »

Pokol

A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.

Misztika és Pokol · Pokol és Szúfizmus · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Misztika és Vallás · Szúfizmus és Vallás · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Misztika · 14. század és Szúfizmus · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Misztika és Szúfizmus

Misztika 156 kapcsolatokat, ugyanakkor Szúfizmus 77. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 8.58% = 20 / (156 + 77).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Misztika és Szúfizmus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »