Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Mezopotámia és Uruki archaikus szövegek

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Mezopotámia és Uruki archaikus szövegek

Mezopotámia vs. Uruki archaikus szövegek

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva. Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.

Közötti hasonlóságok Mezopotámia és Uruki archaikus szövegek

Mezopotámia és Uruki archaikus szövegek 6 közös dolog (a Uniópédia): Akkádok, Dzsemdet Naszr-kultúra, Sumer nyelv, Sumerek, Uruk, Uruk-kultúra.

Akkádok

Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.

Akkádok és Mezopotámia · Akkádok és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »

Dzsemdet Naszr-kultúra

Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.

Dzsemdet Naszr-kultúra és Mezopotámia · Dzsemdet Naszr-kultúra és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Mezopotámia és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »

Sumerek

Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.

Mezopotámia és Sumerek · Sumerek és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »

Uruk

Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.

Mezopotámia és Uruk · Uruk és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »

Uruk-kultúra

Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.

Mezopotámia és Uruk-kultúra · Uruk-kultúra és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Mezopotámia és Uruki archaikus szövegek

Mezopotámia 168 kapcsolatokat, ugyanakkor Uruki archaikus szövegek 10. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 3.37% = 6 / (168 + 10).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Mezopotámia és Uruki archaikus szövegek. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »